Mint arról a héten már beszámoltunk, a kormány döntése alapján idén április elsejétől nem végezhetnek napi nyolc órás munkát azok a kisgyermekes szülők, akik Gyermekgondozási Segélyt (GYES) kapnak. Az azonban, aki otthonában (távmunkában) dolgozik, az továbbra is végezhet munkát heti negyven órában GYES mellett.
A NEFMI szerint módosítás elsősorban azt a célt szolgálja, hogy az édesanyák jobban össze tudják egyeztetni munkahelyi kötelességeiket a gyermekneveléssel kapcsolatos teendőkkel, hiszen a gyermek egészséges fejlődését az szolgálja igazán, ha szülei eleget foglalkoznak vele, gondoskodnak róla. A GYES elsősorban azoknak a kismamáknak kíván anyagi segítséget nyújtani, akik a lehetőség szerint minél több időt kívánnak családjukkal együtt tölteni, és emiatt kevesebb idejük jut munkahelyi teendőik ellátására; vagyis az ebből adódó jövedelemcsökkenést kívánja kompenzálni a GYES.
Azoknál a kismamáknál viszont, akik kevesebb időt fordítanak gyermekükre, mivel teljes munkaidőben dolgoznak, nincsen szó a gyermeknevelés miatt kieső munkajövedelemről, amit a GYES útján kompenzálni kellene; ők általában magasabb keresettel is rendelkeznek, mint a részmunkaidősök, tehát megélhetési okokból sem szorulnak rá annyira az ellátásra. A GYES a családra fordított időt kívánja honorálni, hogy lehetőség szerint minél több kismama válassza ezt a megoldást gyermeke egészséges fejlődése érdekében – írja a NEFMI.
Ami az otthon dolgozó anyákat illeti, rájuk azért nem vonatkozik a munkaidőkorlát bevezetése, mivel ők az esetek legnagyobb részében otthon nevelik gyermeküket, tehát a munka mellett elegendő időt tudnak rájuk fordítani (az otthon végzett munka ugyanis lényegesen kötetlenebb, nincs szigorú rendhez kötve, így bármikor megszakítható bizonyos időközönként, ha a gyermekkel kell foglalkozni). Tehát az otthon végzett munka, még ha teljes munkaidőben is történik, nem akadályozza számottevően a gyermekneveléssel kapcsolatos feladatok ellátását.
„A Világgazdaság által leírt példa, melyben az édesanya otthon dolgozik ugyan, de gyermekét mégis bölcsődében helyezi el, nem életszerű; a bölcsődei elhelyezésnek ugyanis többnyire éppen az az indoka, hogy a szülő a munka miatt nem tud otthon lenni a gyermekkel, nincs kire bíznia őt. Hozzá kell tenni, hogy a problémafelvetés eleve nagyon kevés szülőt érint, hiszen a távmunkában dolgozók aránya elenyésző (az alkalmazottak mindössze kb. 5 százaléka), s még kevesebben vannak közülük azok, akik emellett még bölcsődei ellátást vesznek igénybe. A szülők túlnyomó többségét ez a probléma nem érinti. Ugyanakkor az otthoni munkavégzés hatósági ellenőrzése is nehezen megvalósítható a gyakorlatban, már csak ezért sem volt értelme a korlátozást erre alkalmazni.” – írja a minisztérium.
A demográfiával foglalkozó szakértők nem értenek egyet a szabályozással, mivel az ellátást nők veszik igénybe, az intézkedés tovább szűkíti a nők szülés utáni munkavállalási lehetőségeit.
A munkaügyi kutatások – amelyeket egyebek mellett a Társadalomkutatási Intézet (TÁRKI) is végez – bebizonyították, hogy kereseti okokból - amit a havi 28500 forintos GYES nem tud kompenzálni - szinte mindenütt a teljes munkaidős állást keresik a nők. A TÁRKI éppen most végzett erről egy fókuszcsoportos kutatást (erről részletesebben olvashat itt). Ebből az is kiderül, hogy a cégek alig engedélyezik az otthoni munkavégzést. Tehát aki akarna se biztos tudna távmunkában dolgozni.
Ezek után lapunk a döntést megalapozó hatástanulmányt kérte a NEFMI-től, azonban azt a választ kaptuk, hogy a dokumentum nem nyilvános. A témával kapcsolatos kérdéseinkhez pedig az államtitkárság nem kíván egyebet hozzáfűzni.
