Nyikos László az EU-tagállamok költségvetési és pénzügyi bizottsági elnökeinek budapesti konferenciáján kiemelte: Magyarország elkötelezett a fiskális rendszer, az államháztartás megerősítése mellett, ez lesz az első év, hogy a magyar államháztartási hiány a maastrichti kritériumok között szereplő, GDP-hez mért 3 százalékos előírt szint alá csökken.
Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára ehhez hozzáfűzte, az EU 2013-tól életbe lépő új költségvetési perspektívájának Európa versenyképességének növelését, a foglakoztatás erősítését kell a fókuszba állítani.
Csaba László, a Közép-Európai Egyetem professzora szerint létfontosságú, hogy az (EU) következő tíz éves gazdaságpolitikai programjához, vagyis az EU2020 stratégia céljaihoz megfelelő pénzügyi forrásokat is rendeljenek hozzá - mondta Csaba László, a Közép-Európai Egyetem professzora. Szerinte az EU2020 stratégia a jövő programja, amely az állampolgárok prioritásait egyezteti össze az Európai Unió célkitűzéseivel, az üzleti élet, a civil társadalom, és a kormány közötti együttműködésre koncentrálva - emelte ki a professzor.
Bár még nem értünk ki a válságból, vannak biztató jelek: de az már most látszik, hogy a fejlődő ázsiai és latin-amerikai államok válhatnak a világgazdasági fejlődés motorjává. Hangoztatta ugyanezen a konferencián Lámfalussy Sándor, a Lőveni Katolikus Egyetem professzora.
Az euró atyjaként számon tartott közgazdász szerint bár a banki eredmények arra utalnak, hogy a pénzügyi szektor már kiheverte a válságot, a bankok jelentős kitettsége az állampapír-piacokon azt jelenti, hogy egy esetleges államcsőd a pénzintézetekre is visszahathat.
Lámfalussy Sándor előadásában üdvözölte, hogy az idei év elejétől elkezdték működésüket az európai pénzügyi szabályozó testületek, és ezek megfelelő szakmai autoritással rendelkeznek. Aggodalmat fejezte ki ugyanakkor amiatt, hogy az Európai Unió tagállamai nem veszik majd figyelembe ezeknek a testületeknek a figyelmeztetéseit.
