Az ország infrastruktúrájában, a házakban és a vállalatok működésében történt károk 198 és 309 milliárd dollárra tehetők a japán kormány előzetes felmérése szerint. Az utóbbi szám jóval meghaladja más szervezetek becslését: a Világbank szerdai közlése szerint az újjáépítés és a kártalanítás 235 milliárd dollárra rúg, míg a Goldman Sachs „mindössze” 200 milliárdot saccolt.
Ha a kormány becslése valós, akkor a japán lehet minden idők legdrágább katasztrófája, amely meghaladhatja a Katrina hurrikán okozta károkat az Egyesült Államokban. A forgószél 2005-ben óriási pusztítást végzett New Orleans-ban és környékén, az illetékes biztosítási információs hivatal adatai szerint a károk meghaladták a 125 milliárd dollárt.
A japán kárköltségeket növeli az is, hogy a kormány becslésébe nem számolták bele az elektromos áramkiesést, amely a fukusimai erőmű meghibásodása miatt esett ki a rendszerből. Mindemellett nem számoltak a katasztrófa globális hatásaival sem.
A szakértők szerint a katasztrófa alapjaiban fogja megváltoztatni a japán gazdaságot, bár az ország a világgazdaságban elfoglalt szerepe a világ más részein tapasztalt nyugtalanság miatt alapjaiban nem változhat. A japán kabinet szerint ugyanis az újjáépítés miatt felpöröghet az ország építőipara.
A március 11-ei csaknem 9-es erősségű földrengésben és az azt követő cunamiban több ezer ember halt meg, és több ezret még mindig nem találnak. A földrengés tönkre tette az ország észak-keleti partjainál fekvő fukusimai daiicsi erőmű reaktorainak hűtőrendszerét, amelynek következtében egyre nagyobb a radioaktív sugárzás a térségben. Szerdán már a tokiói vízhálózatban is a gyermekek számára már káros sugárzást mértek (A mail.com csütörtökön az erőműben dolgozók küzdelméről tett közzé fotósorozatot).
A Toyota, a világ legnagyobb autógyártó vállalata március 14-én leállította a gyártást arra hivatkozva, hogy az infrastruktúrát ért károk miatt nehezebb beszerezni az alkatrészeket. Vasárnapig a termelés kiesés elérte a 140 ezer járművet. A Toyota azt is bejelentette, hogy eltolja a hibrid hajtású Prius haszonjárművének premierjét.
A japán gazdaság már évek óta nem képes jelentős növekedésre, megújulásra. A az elmúlt időszakban csak halványan emelkedik. Tavaly a globális rangsorban elfoglalt második helyét is elvesztette, amely Kína foglalt el. Japánnak mindemellett masszív államadóssága a GDP 200 százalékára rúg, amely az iparosodott országok közül a legmagasabb.
A kormány most a közvéleményt próbálja megnyugtatni: a szóvivő szerint ez a katasztrófán az ország túl tudja tenni magát. A kabinet most pénzt pumpál a bankrendszerébe, hogy ösztönözze a hitelezést az újjáépítéshez. Vélhetően megnyitják azt a 11 ezer milliárd jen (135 milliárd dollár) biztonsági alapot, amelyet a Lehman Brothers 2008-as csődje után alapítottak.
