„Felszólítjuk a Kormányt, hogy az érdekegyeztetés kialakult intézményrendszerének keretében a legrövidebb időn belül kezdjen tárgyalásokat a szakszervezetekkel a tervezett változtatások értelmezéséről és részletszabályairól” – áll a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) közleményében. Varga László, a SZEF elnöke szerint miközben világos, és még akár támogatható célnak is tűnik az államháztartási hiány, és különösen a bruttó államadósság 2014-ig felvázolt csökkentési üteme, nem világos, hogy a Széll Kálmán Program fontosabb „részletei” hogyan segítik ezt, és nem teszik értelmezhetővé a mögöttük lévő döntési alternatívákat.
„Mától rosszabb a helyzet, mint amilyen eddig volt. A legfontosabb talán a korengedményes eltörlésének terve. Most, amikor a 11,2 százalékos, rendkívül szakmaiatlan ez a megközelítés, csak növelné a problémákat. Korábban két év haladékot ígértek a rendszer felülvizsgálatára, már erről sincs szó. A körüli zavarok kapcsán is viselkedhetne a kormány máshogy – véli Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke.
Az nem koncepcionális, amit most tennének, de ebben tévedett az előző kormány is: mintha nem látnák be, hogy a közfoglalkoztatás csak átmeneti segítség, nem vezet onnan egyenes út a vállalkozói munkaerőpiacra. A hat szakszervezeti konföderáció február 18-án jelezte a kéréseit, ezek a levelek ott vannak Orbán Viktor, Matolcsy György és Czomba Sándor asztalán, a kormány dolga lenne reagálni. Remélhetőleg ezt meg is teszik majd, mert már a februárban megkapott fizetések is nagy felháborodást váltottak ki.”
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a kormány terve egybecseng azzal, amit a gazdaság már évek óta követel. Optimista vagyok, mert egyértelmű, hogy a fenntarthatóság fő tételének gondolják, hogy a gazdaság körüli struktúrák átalakítása megtörténjen. Látszik, hogy az Iparkamara jobb viszonyban van a politikai döntéshozókkal, mint a korábbi kormányokkal, sok javaslatunk beépült a tervekbe, és továbbra is segítenénk. Az állam most sokat költ rossz hatásfokkal, ezek az elképzelések, ha jól valósítják meg őket, ezen segíthetnek. A határidők tarthatóak. Ugyan valószínűleg többen kritizálni fogják, hogy miért kell több hónap, de ez az időtáv teljesen elfogadható, meg kell érteni, hogy egy jogszabály jó megalkotásához idő kell, és jó, ha nem kevés hatástanulmányt is készítenek addig. Az ördög persze a részletekben van, a folyamatszabályozás még várat magára, és joggal várhatjuk el, hogy végre is hajtsa a kormány mindazt, amit megígért.”
„A bejelentés igazolta a várakozásaimat, de nem oszlatott el minden kételyt, inkább csak kitolta az intézkedések időpontját. Megvalósulási kockázatok persze vannak, de a makrokeret megnyugtató. Hihető, hogy az eredmények háromnegyede strukturális reformokkal jönne létre, ez pedig nagyon jó, mert voltak illúziók, hogy a növekedés fájdalommentesen megoldja a problémákat – mondta a Világgazdaságnak Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezető professzora, volt MNB-elnök.
Nem látok sok olyan területet, ami kimaradt volna a tervekből, talán a munkanélküliség és a kutatás-fejlesztés lehet ilyen. A társasági csökkentésének ötletét sosem értettem, most láthatunk egy csöndes beismerést, hogy ez a kormány szerint sem lenne jó. Összességében tehát a pohár félig tele van, mert látszik, hogy van, amihez hozzányúlnak. A szakpolitikai megoldások viszont még nincsenek készen, ez bizonytalanságot okozhat, főleg mert korábban jellemző volt ránk, magyarokra, hogy mondunk egy nagyot, és nem hajtjuk végre.”
