Célkeresztben a jegybank
A jegybank bérgazdálkodása nem felel meg a nemzetközi gyakorlat szerint a nemzeti bankoktól elvárható gondos és körültekintő magatartásnak – állt a távirati irodának eljuttatott nyilatkozatában. A vezetők átlagjövedelme eléri az évi 22 millió forintot, és így lényegesen meghaladja a kereskedelmi bankok hasonló jövedelmi színvonalát – emelte ki. Felmerülhetett emellett egy évi 21,5 millió forintos kommunikációs tanácsadói szerződéssel kapcsolatban a „színlelt szerződés” gyanúja, ezért a fel-ügyelőbizottság áttekintette a konkrét munkaszerződést és annak teljesítését.
Az MNB sajtóosztálya perceken belül kiadta reakcióját, ebben az áll, hogy a jegybank gazdálkodása kapcsán az elmúlt években sem az Állami Számvevőszék, sem a korábbi felügyelőbizottság nem állapított meg pazarlást, szabálytalanságot, sőt, a gazdálkodásról az elemzések elismerően szóltak. A jegybank az elmúlt négy évben, összehasonlítható árakon mintegy egyharmadával csökkentette működési költségeit, beleértve a személyi és a kommunikációs költségeket is. Feleannyit költ kommunikációs tanácsadásra a jelenlegi vezetés, mint az elődje – írják a reakcióban, hozzátéve: az utóbbi három évben mindössze egy jogorvoslati eljárást indult közbeszerzési ügyben az MNB ellen, és ez az eljárás is a jegybank álláspontját igazolta.
Ma új tagok
A tervek szerint ma nevezi ki az Országgyűlés a bizottsági meghallgatást követően a jegybank monetáris tanácsának négy új, külsős tagját. A leköszönő tisztviselők mandátuma már március 1-jén lejárt, így átmenetileg döntésképtelenné vált a testület. A minimális, ötfős létszám helyett csak Simor András jegybankelnök és két helyettese tudott volna egy rendkívüli ülésen részt venni, ha átmeneti pénzügyi zavarok keletkeztek volna.A piacok ezt az eshetőséget nem vették komolyan, így az interregnum alatt nem történt spekulatív támadás.
A piacok ezt az eshetőséget nem vették komolyan, így az interregnum alatt nem történt spekulatív támadás. -->
