Egyszerűbbé válik a beszámolás
Év elején több olyan módosítás is hatályba lépett a számviteli szabályozásban, amelyeket a 2011-es üzleti évre kötelező figyelembe venni, saját döntése szerint azonban egyes passzusokat már 2010-re is alkalmazhat a vállalkozás. Már csak azért is érdemes ezeket röviden áttekinteni, mert a változások többsége az egyszerűsítés irányába mutat.
A cégek számára jó hír, hogy az idén jelentősen kibővült az egyszerűsített éves beszámoló elkészítésének lehetősége, ezzel több vállalkozásnál jelentős adminisztrációs teherkönnyítés valósul meg – hívja fel a figyelmet a változások egyik fontos irányára az RSM DTM tanácsadó cég. Fontos azonban, hogy az egyszerűsített beszámoló választásához a törvényben szereplő háromból legalább két feltételnek meg kell felelnie az adott vállalkozásnak (lásd kiemelésünket).
Szintén új rendelkezés, hogy az IFRS szerint készített konszolidált beszámolóba és a nem a magyar számviteli szabályok szerint készített konszolidált beszámolóba bevont társaság sem köteles már éves beszámoló öszszeállítására, hanem szintén egyszerűsített éves beszámolót készíthet. A korábbi szabályozástól eltérően pedig a kiegészítő mellékletben a nettó árbevételt nem az alapító okiratban szereplő tevékenységek szerinti bontásban, hanem a ténylegesen végzett tevékenységek alapján kell bemutatni. Egyszerűsített éves beszámoló készítésekor a kiegészítő mellékletben nem kötelező a könyvvizsgálati díj összegszerűségének bemutatása abban az esetben, ha a társaság vállalja, hogy a Könyvvizsgálói Közfelügyelet Bizottság kérésére részletes tájékoztatást ad e díjakról.
Jelentős adminisztrációs könynyítés a devizavételi vagy -eladási árfolyamot választó vállalkozásoknak, hogy a korábbi szabályozástól eltérően a kiegészítő mellékletben nem kell bemutatniuk az általuk alkalmazott devizavételi, illetve -eladási árfolyamnak az MNB vagy a számlavezető bank középárfolyamától való eltérését.
A számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a magyar leányvállalatot a külföldi anyacége mentesítheti a konszolidált beszámoló készítésének kötelezettsége alól. A mentesítéshez korábban a magyar vállalatnak közzé kellett tennie az anyavállalata által készített konszolidált beszámoló hiteles fordítását, azonban a hiteles fordítási kötelezettséget mára törölték a számviteli törvényből. A törvény a közzététel határidejét a beszámoló elfogadásától számított 60 napban határozza meg.
A valutapénztárban lévő valutát, a devizaszámlán lévő devizát és minden külföldi pénzeszközre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt és kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapján érvényes devizaárfolyammal számított forintösszegben kell kimutatni. Megszűnt az a korábbi szabály, miszerint csak akkor kell az átértékelést elvégezni, ha jelentős az átértékelésből adódó eltérés. Ha a választott hitelintézet az adott napon többször is jegyez árfolyamot, akkor a számviteli politikában meghatározott árfolyamot kell figyelembe venni.
A fizetési meghagyásos eljárásról 2009-ben megjelent új szabályozás díjkötelessé tette a fizetési meghagyásos eljárást, és ezt a módosítást követte le a számviteli törvény a behajthatatlan követelés fogalmának módosításával. A módosítás értelmében a fizetési meghagyásos eljárás esetén is lehet mérlegelni a költség-haszon elvet, azaz ha az eljárás költségei nincsenek arányban a követelés várható behajtható összegével, akkor a követelés behajthatatlan követelésnek minősül.
Egyszerűsített éves beszámoló (főbb tudnivalók)
1. kibővült a jogosultak köre- zártkörűen működő részvénytársaság
- külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepe
- az eltérő üzleti évet választó vállalkozás
- anyavállalatnak nem minősülő vállalkozások, amelyeket nem a magyar számviteli törvény szerint készített konszolidált beszámolóba vonnak be
2. megmaradtak a feltételek (a háromból mindig legalább kettő teljesítendő)
- a cég mérlegfőösszege ne haladja meg az 500 millió forintot
- az éves nettó árbevétel ne legyen magasabb egymilliárd forintnál
- az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma ne haladja meg az 50 főt
3. egyszerűsített beszámoló készítésére nem jogosultak
- a nyilvánosan működő részvénytársaságok
- az anyavállalatok
- a konszolidálásba a magyar számviteli törvény szerint bevont vállalkozások
- azok a vállalkozások, amelyek értékpapírjainak tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték
Forrás: VG-gyűjtés, RSM DTM
- zártkörűen működő részvénytársaság
- külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepe
- az eltérő üzleti évet választó vállalkozás
- anyavállalatnak nem minősülő vállalkozások, amelyeket nem a magyar számviteli törvény szerint készített konszolidált beszámolóba vonnak be
2. megmaradtak a feltételek (a háromból mindig legalább kettő teljesítendő)
- a cég mérlegfőösszege ne haladja meg az 500 millió forintot
- az éves nettó árbevétel ne legyen magasabb egymilliárd forintnál
- az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma ne haladja meg az 50 főt
3. egyszerűsített beszámoló készítésére nem jogosultak
- a nyilvánosan működő részvénytársaságok
- az anyavállalatok
- a konszolidálásba a magyar számviteli törvény szerint bevont vállalkozások
- azok a vállalkozások, amelyek értékpapírjainak tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték
Forrás: VG-gyűjtés, RSM DTM-->
