A szolgálati törvényt módosító javaslatot vélhetően egyéni képviselői indítványként fogják benyújtani, kikerülve a szakmai egyeztetés kötelezettségét. Bárdos Judit nem közölte, milyen forrásból értesültek a tervezetről. A szakszervezetekkel nem egyeztettek egy lehetséges módosításról. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) szerint a tervezet megdöbbentő, s minden elképzelhető módon tiltakozni fognak a javaslat ellen. A kormány nem kommentálta az értesülést.
A BRDSZ főtitkára úgy tudja, a jelenleg folyamatban lévő nyugdíjazási ügyeket is felfüggesztik.
Ha a rendvédelmi szervek öt éves korkedvezményes nyugdíjazást eltörlik, akkor az azt jelenti, hogy a jelenlegi szabályok szerint 63 éves korukig kell egyebek mellett a rendőröknek, a tűzoltóknak és a vámosoknak is dolgozniuk. Holott például egy utcán szolgálatot teljesítő rendőrnek már 20-25 év után különböző mozgásszervi problémái vannak.
„A közszolgálatban számos olyan munkakör, foglalkozás van, ahol elképzelhetetlen, hogy valaki 65 éves korában dolgozzon még: a rendőrségen, a tűzoltóknál, vagy a kórházi ágyak mellett. A tűzoltóknak a törvény szerint 25 év szolgálati viszony kell ahhoz, hogy nyugállományba vonulhassanak, ám el kell érniük a – jogszabályok szerint jelenleg érvényes – 58 éves kort, csak úgy, mint a rendőröknek. El tudják képzelni, hogy egy tűzoltó 62 évesen fog lépcsőt mászni, hogy kimentsen egy embert a lángoló házból” – teszi fel a kérdést Bárdos Judit
Mindazok, akiknek legfeljebb öt évük volt az irányadó - 62 év - nyugdíjkorhatárig, korkedvezményes nyugdíjba mehettek, ha ennek a költségét (a 28 százalékos munkáltatói járulék mellett havi 13 százalékos plusz járulékot) munkaadójuk állta. A korengedményes ellátás megállapításának szabályai hasonlók, mint az előre hozott esetén: tehát legalább 37 év szolgálati idő kell hozzá, a "teljes" nyugdíj feltétele pedig 40 év szolgálati idő. A nyugállományba vonulás után a dolgozók szolgálati nyugdíjat kapnak, amelyet a BRDSZ szerint a jelenlegi tövénymódosító javaslat nem érint.
Úgy tudjuk, a törvénymódosítás a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényt érintené.
A főtitkár szerint már a rendvédelemben dolgozóknak a veszélyes munkakörükhöz képest megalázóan alacsony a havi illetményük: a BRDSZ tagok közül a munkavállalók 75 százaléka bruttó 300 ezer forint alatt keres havonta, 39 százalékuknak pedig nem éri el a fizetése a nettó 140 ezer forintot sem. Egy kezdő, próbaidős rendőr bruttó fizetése 90 ezer forint, pótlékkal együtt bruttó hozzávetőleg 120-130 ezret vihet haza.
A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke szerint a korkedvezményes nyugdíj egyik napról történő felszámolása megdöbbentő és felháborító. Székely Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezt a lehetőséget a „veszélyes üzemben” dolgozóktól ne vegyék el. Ahogy fogalmaz, a kormánynak meg kell értenie, hogy a „nyugdíj nem játékszer”. A szakszervezetnek jelenleg 52246 tagja van, a korkedvezményes nyugdíjba vonulás jelenleg több ezer embert érint.
Az elnök szerint a munkáltatók már úgy próbálják elkerülni a plusz 13 százalékos – a korkedvezményes munkakörrel járó – járulékot, hogy átnevezik az alkalmazottak munkakörét, megfosztva így az alkalmazottakat a korábbi nyugdíjtól. Székely Tamás felszólította a még dolgozó magyar munkavállalókat és a nyugdíjasokat, hogy csatlakozzanak április 9-én Budapesten egy, európai szervezeteket is megmozgató demonstrációhoz, mivel, mint mondja, a kormány a lépéseivel fontos uniós alapelveket sért meg.
Szerettük volna a kormány álláspontját is megtudni a korkedvezményes nyugdíjazás napokon belüli módosításáról. Ám Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője annyit közölt, a Széll Kálmán Tervben ismertetett programot már nyilvánosságra hozták, egyéb értesülést nem kívánt kommentálni.
A kormány még októberben a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj jelenlegi rendszerének meghosszabbítása mellett döntött – mondta Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyekért felelős államtitkár. A korengedményes és a korkedvezményes nyugdíjról szóló szabályozás ugyanis 2010 végén hatályát vesztítette volna, ám Nagy Anna kormányszóvivő akkor azt mondta: méltánytalan lenne, ha egyik napról a másikra szüntetnék meg a rendszert.
A Matolcsy György és Navracsics Tibor által március elsején bejelentett reformcsomag szerint idén 12 milliárd forintot takarít meg a kormány a nyugdíjrendszer reformjával, mely jövőre 93 milliárd forintra növekszik, és 2013-ra eléri a 129 milliárd forintot. A táblázatból kiderül, hogy a strukturális reformcsomag idén más területek pénzügyi egyenlegét nem módosítja. A foglalkoztatás és a munkapiaci változások 195 milliárd forintos egyenlegjavulást eredményeznek jövőre, mely 2013-ra 213 milliárd forintra nő.
Mint azt Lázár János fideszes frakcióvezető korábban közölte: szerinte nem lehet megszorításnak nevezni, ha „megkérdezzük azt, hogy egy negyvenéves rendőr miért kap 200 ezer forint nyugdíjat”, ha „megkérdezzük huszonéves, életerősnek tűnő fiatalemberektől, hogy miért van rokkantnyugdíjuk”, vagy ha „megkérdezzük azt, Magyarországon hogy van az, hogy 85 százaléka a tömegközlekedést igénybe vevőknek kedvezménnyel utazik”.
Igazságos lépésnek tartják a nyugdíjkedvezmények megszüntetését, azt, hogy a szociális támogatásért cserébe dolgozni kelljen, valamint azt is, hogy a tömegközlekedés „végre olyan legyen, ami pontos, hatékony és alkalmas arra, hogy segítse az embereket”. Az oktatást, az egészségügyet és az önkormányzati szektort érintően, amelyek strukturális átalakításai csak részben tartoznak az adósságrendezés kérdéséhez, a jövő héten megkezdődnek a szükséges törvény-előkészítő egyeztetések a frakció és a kormány között - közölte.
