Magyar gazdaság

Tényleg több maradt a zsebünkben

A nettó fizetések átlagban jobban növekedtek a bruttónál januárban az szja-átalakítás nyomán

Januárban éves szinten a nettó bérek jobban nőttek, mint a bruttó jövedelmek – derül ki a KSH legfrissebb adataiból. A nettó kereseteknél a hivatal nem vette számításba a családi kedvezményeket, de azokat figyelembe véve minden bizonnyal a 4,2 százalékos inflációnál nagyobb nettó béremelkedés volt. A havi bruttó átlagfizetés 210 ezer forintot tett ki.

Megérkezett a KSH legfrissebb bérstatisztikája, de a lényeg hiányzott belőle. A reálkeresetekről nem közölt statisztikát a hivatal, mivel a nettó keresetben nem tudták figyelembe venni a családi kedvezményeket. Ezzel továbbra is nyitott a vita, miszerint ki és mennyivel járt jobban vagy rosszabbul az új adórendszerrel. Az mindenesetre kiderült, hogy januárban a bruttó bér 1,6, míg a gyerekkedvezmény nélkül számított nettó kereset 3,3 százalékkal emelkedett 2010 januárjához képest. A kedvezményt figyelembe véve tehát minden bizonnyal a 4,2 százalékos inflációnál nagyobb nettó béremelkedés volt.

A havi bruttó átlagfizetés 210 ezer forint, a magánszektorban közel 214 ezer, míg az állami szektorban 204 600 forint volt. Előbbi 8,4 százalékos emelkedésnek felelt meg, míg utóbbi 12,5 százalékos csökkenésnek, amit azzal magyarázott a statisztikai hivatal, hogy kiesett a dolgozóinak tavaly ilyenkor adott különjuttatás. Hasonló hatásra márciusban is kell számítani. A magánszektor esetében viszont jókora ugrás volt látható, az utóbbi hónapokban jellemzően 1-2 százalék körül mozgott a mutató, decemberben pedig negatív volt. Ezt azzal magyarázza lapunknak Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza, hogy aki tehette, átcsúsztatta az év végi prémiumát ez év januárjára, hogy kihasználhassa az idei, kedvezőbb szja-szabályokat. Ezzel együtt is nagyobb volt a növekedés, mint előzetesen gondolta a szakértő, ugyanakkor az állami szektorban meg nagyobb volt a csökkenés a saját prognózisánál. Az elemző azzal kalkulált, hogy sok cég fizetéscsökkentést hajthat végre a magasabb keresetűeknél, vagy legalább befagyasztja a béreket, de ez nem történt meg.

A trendet jobban mutatja, hogy a rendszeres keresetek 4 százalékkal emelkedtek; ez a szakértő szerint ugyan az inflációt figyelembe véve nem magas, de óvatosságra int. Kondrát úgy véli, hogy ugyanakkor még mindig nem lehet bérinflációs nyomásról beszélni, de csírájában benne van már a lehetősége az adatokban. Összességében látszik, hogy az adóhatás pozitív volt, ami nem túl meglepő, ha figyelembe vesszük, mekkora kiesést jelentett a büdzsében. Arra is felhívta azonban az elemző a figyelmet, hogy itt átlagokról van szó, amelyek mögött lényeges eltérések vannak.

A friss jelentésből az is kiderült, hogy a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál januárban 1,829 millióan dolgoztak, 2,7 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A költségvetési szférában dolgozók létszáma 5,4 százalékkal lett kevesebb (695 ezer), ez az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer kezdeti létszámcsökkentő hatásának tulajdonítható. Az e nélkül megfigyelt 682 ezer fős létszám csaknem megegyezik a 2010. január havi adattal. Összesítve 2,621 millió fős volt az alkalmazásban állók létszáma, 0,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Nem egységes az adómódosítás hatása

Heves vitákat okozott az utóbbi hetekben az év elején hatályba lépett szja-módosítás. A szakszervezetek és az ellenzéki pártok elsősorban azt hangsúlyozták, hogy az alacsonyabb keresetűeknek nőtt az adóterhelése. Ezt a hatást igyekezett tompítani a kormány azzal, hogy a közszférában eleve bérkompenzációt vezetett be, a magánszférát pedig egyeztetéseken, valamint egy úgynevezett bérkommandó felállításával akarják rávenni arra, hogy legalább annyival emeljék a bruttó kereseteket, amennyi az adóhatás semlegesítéséhez szükséges. A kezdeti „heveskedések” után most úgy tűnik, a munkáltatók az év folyamán igyekeznek érvényesíteni a 4-6 százalékos béremelést, ennek kötelező voltát – lévén ténylegesen bérajánlásról van szó – nem ismerik el.

Az, hogy a statisztikában a nettó bérek jobban nőttek, mint a bruttó jövedelmek, jól mutatja: összességében mégiscsak csökkent az szja-teher. És valóban: már egy gyermek mellett is valamenynyi adózó jobban jár az idén, mint tavaly, ez a pozitív hatás pedig három gyereknél sokszorosára nő.

Az, hogy a statisztikában a nettó bérek jobban nőttek, mint a bruttó jövedelmek, jól mutatja: összességében mégiscsak csökkent az szja-teher. És valóban: már egy gyermek mellett is valamenynyi adózó jobban jár az idén, mint tavaly, ez a pozitív hatás pedig három gyereknél sokszorosára nő. -->

adózás reálkeresetek bérek szja egykulcsos adó
Kapcsolódó cikkek