A Tájékoztató Magyarország strukturális reformprogramjának végrehajtásáról címet viselő dokumentumban az április 15-én nyilvánosságra kerülő konvergenciaprogram egyes részeit is megszellőztette a kabinet. Ebben 2014-ig összesen 902 milliárd forintos egyenlegjavulás szerepel, amelynek egyik fő pillérét az államadósság-csökkentő alap befizetései jelentik. A másik nagy tétel a foglalkoztatásból és munkaerőpiacból áll, ezt érinti egy április 30-ra ígért program, amelyet Magyarország munkatervének neveznek. Ebben a 2020-ra elérendő egymillió munkahely mellett az is szerepel, hogy 2014-ig ebből háromszázezer teljesülne. Az eddigi intézkedések közül a társasági csökkentése, az adminisztrációs terhek mérséklése, valamint az új szja-rendszer bevezetése szolgálja a kormány szerint a foglalkoztatást, de megemlítik a szakképzési rendszer átalakítását is.
A legnagyobb hatású intézkedésnek az új munka törvénykönyvének elkészítése ígérkezik, amellyel a dokumentum szerint Európa legrugalmasabb munkaerőpiacának alapjait kívánja a kormány lefektetni. Megvizsgálnák az atipikus foglalkoztatási formákat, illetve a rendszerét, javaslatokat tesznek a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztráció csökkentésére és a be nem jelentett munkavégzés kifehérítésére, valamint felülvizsgálják a foglalkoztatáspolitika egész intézményrendszerét.
Az anyagban közzétesz a kormány egy együttműködési javaslatot a bankszövetséggel, amelyben többek között a hitelezési viszonyok rendezése szerepel. (Erről részletesebben a 10. oldalon.)
Az elemzők számára nem jelent meglepetést a hiánycél módosítása, már a Reuters legutóbbi felmérésében is többletre számított a többség. Annál inkább újdonság, hogy a MÁV és a BKV adósságának a konszolidációja az idén lezajlik. Erre ugyan még a tavalyi országgyűlési választások előtt ígéretet tett a Fidesz, ám kormányon nem tudta végrehajtani a múlt évben az amúgy is lyukas büdzsé mellett. Az akkoriban kalkuláltnál egyébként valamivel kisebb a most számszerűsített kiadásigény.
Az állam viszi a pénzt
Bár sokat javult az állam finanszírozási helyzete, még mindig ez a szektor szívja fel a gazdaság rendelkezésére álló források nagy részét – derült ki az MNB 2010-es pénzügyi számláiból. Az állam hiteligénye a 4,8 százalékára rúgott az év során, miközben a háztartások 4,6 százalékos nettó megtakarítók voltak. Ezek azonban „békeidőben” normális adatoknak számítanának, nem úgy a nem pénzügyi vállalkozások 1,7 százalékos megtakarítói pozíciója. Másfél éve hasonló a helyzet, azóta több hitelt fizet vissza a szektor, mint amenynyit kap. A teljes gazdaság külfölddel szembeni pozíciója így ugyancsak pozitív volt, a GDP 1,9 százalékát tette ki.
A 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány helyett 4,2 százalékról adott ki jelentést a KSH, az uniós elszámolás alapján 1132 milliárd forinttal haladták meg a kiadások a bevételeket. Ezt küldi ki a kormány Brüsszelbe a túlzottdeficit-eljárás keretében. Ennél az úgynevezett ESA-hiány további 21 milliárd forinttal nagyobb, így 4,3 százalékot tesz ki a GDP százalékában.
Az adatokra reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Magyarország strukturális reformprogramjának végrehajtásáról szóló kiadványában a hiánytúllépésre is kitér. Az önkormányzatok hiánya a tervezett 0,7 helyett 0,9 százalékos volt, igaz, ez a pénzforgalmi szemléletű elszámolásban, nem eredményszemléletűben értendő.
Ugyanakkor a kormány eredetileg azzal számolt, hogy a két módszertan eltérése nyomán a GDP 0,3 százalékának megfelelő mértékben jobb lesz az EU-nak kiküldendő hiányadat.
A deficittúllépés ellenére egyelőre nem várható semmilyen szankció hazánkkal szemben, a 3 százalékos hiányelőírás teljesítését csak ez évre vállalta eredetileg is a kormány. Az NGM számításai szerint a két akciótervvel, illetve a kormányhatározatokban meghozott intézkedésekkel közel 420 milliárd forint többletbevételt biztosítottak; zárolással, illetve szigorú költségvetési gazdálkodással pedig 200-250 milliárd forint kiadáscsökkenést sikerült elérni.
A jegybank februári előzetes pénzügyi számláit ismerve nem váratlan, hogy a tavalyi 3,8 százalékos hiánycél nem teljesült – vélekedett Kondora Szilárd, az OTP Bank elemzője. A deficit túlfutásában egyaránt szerepet játszott a központi kormányzat és a tb-alapok tervezettnél nagyobb összesített hiánya, és a helyi önkormányzatok korábbi kormányzati előrejelzéseknél magasabb eredményszemléletű deficitje – emelte ki.
A GDP 0,9 százalékát kitevő önkormányzati hiány ugyanakkor a korábbi választási években tapasztaltnál nem volt nagyobb – fűzte hozzá a szakértő. -->
