"Ne hazardírozzanak a bankok az adófizetők pénzével!"

Az Egyesült Államokban életbe lépő új szabályozás kulcseleme a bankokra vonatkozó tőkekövetelmény megnövelése. Ennek eredményeképpen csökken a hitelintézetek csődjének esélye, ugyanakkor ez nem akadályozza meg a bankokat abban, hogy túlzott kockázatot vállaljanak – írja a Financial Timesban Roger Farmer.

A UCLA tanszékvezető professzora elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy nem megengedhető a bankok számára, hogy államilag biztosított lakossági bankbetétekkel hazardírozzanak, hanem a lakossági és a befektetési banki szolgáltatásokat külön kell választani. A szakértő nem cáfolja a banki mentőcsomagok szükségességét, hiszen a pénzügyi válságok természetükből adódóan egyik pénzintézetről a másikra terjednek át és senkinek nem érdeke, hogy – mint a XIX. században – dominóként dőljenek be a hitelintézetek. Az állami védelmi rendszer szükséges, feltéve, hogy olyan módon működik, ami a lehetőségek szerint megakadályozza, hogy egy-egy cég csődje rendszerszintű válságot okozzon.

Farmer felhívja a figyelmet arra, hogy a nagy gazdasági válságot követően az Egyesült Államokban elfogadták a Glass-Steagall törvényt, amelynek részeként a lakossági bankbetétekre garanciát vállal az állam. Ez egyrészt kedvező az állampolgárnak, aki így bízhat abban, hogy betétei biztonságban vannak, másrészt pozitív a banknak is, amely az állammal a háta mögött sokkal kedvezőbb feltételek mellett finanszírozható. 1999-ben azonban jelentősen módosították a rendelkezést, így a kereskedelmi bankok is vásárolhattak magas kockázatú eszközöket. A döntés magyarázata szerint a nagyobb kockázatvállalás erősebb növekedéshez vezet majd.

A 2008-as válságot követően a döntéshozók azt a következtetés vonták le, hogy a tőkekövetelmények növelése segít a krízisek elkerülésében. Arról viszont megfeledkeztek, hogy a három évvel ezelőtt tömegesen bedőlő jelzálogalapú eszközök többsége a legmagasabb besorolást kapta a hitelminősítőktől, vagyis elvileg nem minősült kockázatosnak. Farmer szerint ezért a tőkekövetelmény emelése mellett pontos szabályokban kell meghatároznia, hogy milyen befektetéseket eszközölhetnek a bankok azokkal a pénzekkel, amelyekre az állam garanciát vállal. Erre alkalmas rendelkezéseket tartalmazott a Glass-Steagall törvény, amely a szakértő szerint hatvan évnyi pénzügyi stabilitást hozott. A most bevezetendő új szabályozás viszont nem elég szigorú – állítja a közgazdász.