„A strukturális intézkedések növekedési hatásainak megbecslése nagyon nehéz, ezért a konvergencia program egy konzervatív makrogazdasági pálya alapján megtervezett adósságpályával számol” – írja a kormány a Brüsszelnek elküldött konvergenciaprogramjában.
A jelentésben az áll, hogy ezzel a deficitcélok akkor is elérhetőek lesznek, ha a Széll Kálmán Tervtől és az Új Széchenyi Tervtől várt növekedési többlet csak lassabban bontakozna ki. Hozzáteszik: „továbbá a Kormány elkötelezte magát az itt meghirdetett deficitpálya mellett, és kész további lépéseket tenni, amennyiben azok veszélybe kerülnének”.
A 2012. évi költségvetés fő irányai
Jövőre „már beépülnek a kiadási előirányzatokba a strukturális reformoktól várt megtakarítások, de az egyenlegjavulás továbbra is takarékos költségvetési tervezést igényel”.
Ennek megfelelően: „a közszférában nem emelkednek az illetmények, de az alacsony keresetű munkavállalóknál megmarad az adójóváírás fokozatos szűkítését kompenzáló bérkiegészítés” – áll a jelentésben. A szuperbruttósítás fokozatos kivezetése a nettó kereseteket növeli.
A közmunkák új rendszerének elindulásával, az új programokban résztvevők növekvő számával is kalkulálva, a bérekre és járulékokra fordított GDP-arányos kiadások mintegy fél százalékponttal mérséklődhetnek 2011-hez képest – mutat rá a kormány jelentése.
Életbe lép az új nyugdíjrendszer, az indexálási szabályok biztosítják a nyugdíjak reálértékének megőrzését (és a 2013-15-ös időszakra is ez várható).
A rokkantsági ellátások felülvizsgálata és átalakítása következtében csökken a rokkant nyugdíjakra fordított kiadás, e mellett a szociális támogatások és a családi támogatások nem emelkednek, a gyermeknevelés költségeit az adórendszeren keresztül ismeri el a költségvetés.
Csökkennek az ártámogatások: a gyógyszerkassza kiadásai érdemben mérséklődnek, a fogyasztói árkiegészítés csak minimálisan növekszik a 2011. évi csökkentett bázishoz képest. A korábbi gáz- és távhőtámogatás kibővített lakásfenntartási támogatássá alakul, de a célzottság megőrzésével.
Megkezdődik a felsőoktatás rendszerszintű átalakítása; 2012-tól a felsőoktatásba államilag támogatott képzésben résztvevő hallgatók létszáma folyamatosan csökken. A 2011-es évi 53 450 főről 2014-re 30 000 körülire.
„Megkezdődik az önkormányzati igazgatás méretgazdaságos átszervezése és a központi igazgatás racionalizálása” – írja a program.
Mi lesz 2013-tól?
2013-2015-ben a javuló makrogazdasági kilátások, a strukturális reformok hatásainak kiteljesedése és a továbbra is fennmaradó költségvetési takarékosság határozzák meg az államháztartási előrejelzés kereteit.
A konvergencia program a Széll Kálmán Tervvel összhangban azzal számol, hogy az egyes ágazatokat terhelő különadók („válságadók”) 2013-ban kivezetésre kerülnek. A kormány azzal számol, hogy 2013-tól egységes bankadó lesz az EU-ban, amely a jelenlegihez képest fele összegben, de javítja a költségvetés egyenlegét.
Az alkalmazott feltevések mellett a bevételek a GDP-től elmaradva bővülnek, így az egyenleg javulásához a kiadásoknak a bevételeknél erőteljesebb csökkenésére van szükség – szögezi le a kormány.
A programban kitűzött költségvetési pálya lehetővé teszi, hogy mérséklődjön a kamatkiadások GDP-hez viszonyított aránya, de az elsődleges kiadások is mintegy 3,5 százalékponttal szűkülnek a programidőszak utolsó három évében. Ezt megalapozza, hogy „a közszférában a szuperbruttósítás megszűnése 2013-ban az illetmények emelése nélkül is növeli a nettó kereseteket”.
A takarékos költségvetési gazdálkodásnak köszönhetően a dologi kiadások is a GDP-től elmaradva növekszenek és a nyugdíjak megőrzik reálértéküket – áll a jelentésben. „Folytatódik a rokkantnyugdíjazási rendszer átalakítása. A nyugdíjrendszer és a szociális kiadások reformjának eredményeként a GDP-arányos társadalmi juttatások másfél százalékpontot meghaladóan szűkülhetnek a programidőszak utolsó három évében” – szól a konvergencia program.
A közösségi közlekedési rendszer átszervezése és hatékonyabbá tétele az erre fordított kiadások mintegy GDP 0,2 százalékát kitevő csökkenését teszi lehetővé.
Az önkormányzati rendszer méretgazdaságosságának növelése, ellátandó feladatainak felülvizsgálata, hitelfelvételének korlátozása érdemi kiadás megtakarítással jár a kormány szerint, és a kiadások szerkezete a szempontjából „kedvező irányba mozdul el: a kiadási oldal nagy tételei közül egyedül a beruházási kiadások bővülhetnek a GDP-nél gyorsabban”.
