A mentőcsomag miatt a költségvetést féltik Londoni elemzők

David Oxley, a Capital Economics - az egyik legnagyobb citybeli befektetési és pénzügyi tanácsadó csoport - feltörekvő piaci közgazdásza az MTI-nek adott keddi kommentárjában azt emelte ki, hogy a kormány potenciális veszteségeket vállal magára a csomagtervvel. Oxley szerint ugyanis háztartási adósságproblémák hárulhatnak vissza a kormányra, ami negatív fejlemény lenne az "egyébként is törékeny állapotban lévő" közfinanszírozás szempontjából.

A piac azonban - legalábbis rövid távon - összességében valószínűleg kedvezően fogadja az akciótervet, ahogy a magyar kormány eddigi hiány- és adósságcsökkentési intézkedéseire is pozitív volt a piaci reakció - mondta a Capital Economics londoni elemzője.

A cég már a kormány és a bankok közötti megállapodás részleteinek ismertetése előtt, a magyarországi devizahitelesek problémáiról minap összeállított külön elemzésében is annak a véleményének adott hangot, hogy nincs könnyű megoldás a devizaalapú adósságok teremtette problémára, egyebek mellett azért sem, mert a felmerülő különböző opciók pusztán a gazdaság egyik területéről egy másikra csoportosítanák át a devizahiteleken keletkező veszteségeket. E veszteségek jelentősek is lehetnek, és - tekintettel arra, hogy a piaci figyelem most egyébként is a szuverén kockázatokra összpontosul - az a lehetőség például, hogy a számlát végül a kormány állja, nem tenne túl jót a magyar gazdaság sebezhetőségével kapcsolatos piaci közérzetnek - állt a Capital Economics elemzésében.

A BNP Paribas bankcsoport felzárkózó piaci elemzői szerint a svájci frank forintárfolyamának rögzítése a piaci árfolyam alatt - a devizahiteles háztartások szempontjából - "nem lesz ingyenes". A 180 forinton rögzített árfolyam és a piaci árfolyam közötti különbségre ugyanis a bankok technikai értelemben véve új forinthiteleket nyújtanak, amelyeket később szintén vissza kell majd fizetni, így azoknak a háztartásoknak az adósságterhe, amelyek részt vesznek a programban, összességében növekedni fog.

A BNP Paribas elemzői ezért arra számítanak, hogy a devizahiteleseknek csak kis hányada él a lehetőséggel, és az átmenetileg rögzített árfolyamú törlesztések a kint lévő teljes devizaalapú jelzáloghitel-állománynak valószínűleg legfeljebb a 15 százalékát érintik majd.

A ház szerint egyes bajban lévő adósoknak a törlesztési költségek átmeneti csökkentése minden bizonnyal lehetővé fogja tenni az adósságszolgálat folytatását, ám a BNP Paribas szakértői azt jósolják, hogy sok háztartás ezzel együtt is hátralékba kerül törlesztéseivel, függetlenül attól, hogy havi törlesztési terhük esetleg 15-20 százalékkal alacsonyabb lesz.

Egy másik nagy citybeli ház, a Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlege e problémáról nemrégiben összeállított elemzésében kiemelte, hogy a belátható jövőben várhatóan "elhanyagolható" lesz a devizaalapú lakáshitelek nettó kiáramlása, a nettó törlesztési folyamat ugyanakkor nyomást gyakorolhat a forintra. Ez pusztán a fordítottja lesz annak, mint amikor a devizaalapú hitelek kiáramlása forinterősítő hatással járt.

A magyar folyómérleg-pozíció azonban elég szilárdnak tűnik ahhoz, hogy a forint ennek a fordulatnak képes legyen ellenállni, másrészt a svájci frank-alapú hitelállomány lejárata tíz éven túli, vagyis a törlesztési folyamat fokozatos lesz. Mindemellett az euróalapú hitelezés esetleges idei újraindulása részben ellensúlyozhatja a törlesztés forintgyengítő hatását - állt a Morgan Stanley londoni elemzésében.

A ház szakértői közölték: változatlanul látnak lehetőséget arra, hogy az euró forintárfolyama az idei év végére 260 alá kerüljön.