A jelenleg hatályos, tavaly módosított Alkotmány alapján a visszaéléssel felvett végkielégítésekre a különadó visszamenőlegesen is kivethető. Az Alkotmány új közteherviselési szabálya visszaélés esetén ötéves visszaható hatály alkalmazására ad lehetőséget. Az Alkotmánybíróság csak azokat védte meg, akik jövedelmüket a törvény előírása alapján, visszaélés nélkül szerezték - mondta az Ab sajtófőnöke.
"Az elmúlt napokban többen is tévesen értékelték az Alkotmánybíróság május 6-i határozatát, pedig annak indokolásában világos támpontokat adott a törvényhozónak, hogy a végkielégítések 98 százalékos visszamenőleges hatályú különadója hogyan felelhet meg az Alkotmány rendelkezéseinek" - magyarázta Sereg András.
A törvényhozónak tehát van lehetősége arra, hogy a tisztességtelenül kifizetett végkielégítéseket visszaszerezze, akár az elmúlt fél évtizedre visszamenőleg - fűzte hozzá Sereg András.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője múlt pénteken, az Ab-döntés nyilvánosságra kerülésekor azt mondta, hogy a Fidesz meggyőződése szerint az Ab Magyarország érdekeivel ellentétes döntést hozott.
Orbán Viktor miniszterelnök pedig hétfőn úgy fogalmazott: a magyar nép igazságérzetével ellenkezik, hogy csak a 2010. január 1-je utáni végkielégítéseket lehet 98 százalékos különadóval sújtani.
Az Alkotmánybíróság május 6-án nyilvánosságra hozott határozatában a hatályba lépésre visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A testület álláspontja szerint az emberi méltóságot sérti, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak.
Az Ab határozata következtében a 2005-2009-es adóévekben szerzett bevétel után az adóhatóság a különadót nem követelheti, azt nem kell bevallani, megfizetni, illetve a már megfizetett különadót - a magánszemély kérelmére - az adóhatóságnak vissza kell térítenie. A törvény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik, noha a törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai az Alkotmánybíróság szerint nem sértik az emberi méltóságot. Ahhoz azonban, hogy a 2010-es adóévre kiterjedjen a különadó hatálya, további jogalkotásra volt szükség az Országgyűlés részéről.
