Árverezési limitet vezethetnek be a kilakoltatási moratórium után
Király Júlia, az MNB alelnöke egy ma rendezett konferencián elmondta: jelentősen romlott a bankrendszer jövedelmezősége és így kelet-európai versenypozíciója, a folyamatosan rövidülő forrásszerkezet pedig hosszabb távon gyengíti a bankok likviditási helyzetét. A bankrendszer kockázatait a gazdasági környezetben bekövetkezett változások közül elsősorban az üzleti kilátások kiszámíthatatlansága okozta, ami elbizonytalanította a hosszabb távra beruházó szereplőket.
Ebben a kormány bejelentett költségvetési programját követően javulás látható, de a rövid távú költségvetési stabilizáció érdekében alkalmazott kiugróan magas bankadó, valamint a szociális politika részeként bevezetett kilakoltatási moratórium egyértelműen növelték a makroprudenciális kockázatokat. Mindez a bankrendszer hitelezési hajlandóságának romlásán keresztül növelte a magyar gazdaság fellendülésének törékenységét – fogalmazott.
Király Júlia kiemelte, hogy bár nincs „egyetlen, végeleges, minden problémát megoldó” lépés, a jegybank számos szabályozási javaslata – az átlátható hitelkamat képlet bevezetése, a kötelező pozitív adóslista kialakítása valamint a banki források rövidülésének megakadályozása – megvalósulásuk esetén csökkentenék a kockázatokat, és hozzájárulnának a stabil pénzügyi közvetítőrendszerre alapozott gazdasági fellendüléséhez.
Az MNB alelnöke elmondta: a moratórium feloldása hosszabb távon ugyancsak csökkentené a makroprudenciális veszélyeket, de a felhalmozódott nemteljesítő hitelállomány miatt nem kockázat nélküli, azonban ez utóbbiak kezelhetők. „Ennek érdekében javasoljuk a portfóliótisztítási kvóta bevezetését” tette hozzá Király Júlia. Ez az alelnök szerint nemcsak a lakáspiaci feszültségeket, de a szociális problémákat is mérsékelni tudná.
Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója a Világgazdaság Online-nak elmondta: a szövetség már egy éve szorgalmazza a moratórium megszűntetését, mert senkinek sem jó.
A moratórium tavaly február óta tart, és minden bizonnyal idén július 1-ig marad meg. Ez idő alatt „jelentős számú késedelmes, illetve nemfizető hitel halmozódott fel” – mondta Müller János. A portfóliótisztítási kvóta kapcsán elmondta, „ha nincs összehangolt intézkedéscsomag, a piacra rázúdulna a jelentős számú ingatlan, és a bankoknak is érdeke a stabil ingatlanpiac”.
Azok az ingatlanok kerülnek árverezésre, ahol az ügyfelek végérvényesen fizetőképtelenek és nincs lehetőség a rendezésre. A folyamat „széthúzására nyújthat megoldást a kvóta” – magyarázta.
Fontos, hogy ne okozzon nagy zavarokat az ingatlanpiacon az árverezés, ehhez szükséges egy összetett intézkedéscsomag. A hitelesek megsegítéséről megállapodás fog születni a Bankszövetség és a kormány között – tette hozzá.
