A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) március elején közleményben jelentette ki, hogy „megkezdődött a növekedési fordulat a magyar gazdaságban”. Ezt a 2010-es GDP-adatot értékelve állapították meg. Már akkor is kiemeltük: a magyar gazdaság húzóereje az volt, és a növekedés segédmotorjává sem tudott válni a fogyasztás. A világgazdasági növekedés húzta a magyar gazdaságot is, azon belül a német gazdaság robosztus növekedése.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma közölte az idei első negyedéves GDP-adatot, amely megfelelt a várakozásoknak, talán egyes elemzőknek kisebb negatív meglepetést okozott. A magyar gazdaság az első negyedévben 2,4 százalékkal növekedett, naptárhatástól megtisztítva 2,3, szezonálisan és a naptárhatás kiszűrésével viszont 2,2 százalék a bővülés üteme az előző év azonos időszakához képest.
Az NGM szerint szezonálisan és naptárhatástól megtisztítva 2,3 százalék a növekedési ütem. Az előző negyedévhez képest 0,7 százalékkal bővült a gazdaság. Az NGM az adatra reagálva azt írta, hogy „itt a fordulat”.
Az NGM hozzáteszi: „a bruttó hazai termék növekedése mögött külső keresletnövekedés áll. Ez elsősorban a dinamikusan bővülő ázsiai országok növekvő importja által is támogatott német keresletbővüléssel függ össze. 2011 első negyedévében bővült a magyar export, növekedési üteme pedig meghaladta az növekedését. Az év első három hónapjában az áruforgalom többlete is nőtt”.
A Bloomberg beszámolója szerint a német és a francia gazdaság húzta felfelé az eurózóna növekedését. A német gazdaság 5,2 százalékos száguldáson ment keresztül az első negyedévben előző év azonos időszakához képest, amely rekordnak számít: az újraegyesítés óta nem bővült ilyen ütemben a gazdaság.
Árokszállási Zoltán, az Erste bank budapesti elemzője azt mondta, hogy „az ipari export húzza a gazdaságot, és a fogyasztás gyenge maradhatott”. Vagyis, ami a magyar gazdaság stabil növekedési hátterét adhatná, a fogyasztás és a beruházás továbbra is gyengélkedik.
„Arra számítunk, hogy továbbra is az export, illetve az ipar húzhatta a GDP-növekedést, a fogyasztási kiadások esetében stagnálást, a felhalmozás esetében visszaesést várunk” – írják elemzésükben az MKB Bank közgazdászai.
Magyarország legnagyobb exportpiaca pedig Németország, ennek tükrében úgy tűnik, hogy leginkább a német növekedésnek köszönhető a kedvező magyar adat. Szabó Péter, a KSH nemzeti számlák főosztályának vezetője az MTI-nek azt mondta: az előző negyedévekhez hasonlóan termelési oldalról továbbra is az ipar, felhasználási oldalról pedig az export húzza a gazdasági növekedést. A Bloomberg hírügynökségnek kiemelte: „kétségtelenül az ipari termelés és az export a növekedés motorja”. Szabó aláhúzta: „a lakossági fogyasztás továbbra is stagnál, míg az építőipar folytatta zuhanását, és a pénzügyi szektor is zsugorodott”.
Ha a gazdaság egészét tekintjük (vagyis a nettó export többlettel számolva), akkor már 2009 utolsó negyedévében megkezdődött a fordulat: az előző negyedévhez képest akkor már 0,2 százalékkal bővült a gazdaság. Azóta az összes negyedév pozitív előjelet mutat.
Azonban, ha a külső konjunktúrán alapuló növekedéstől megpróbálunk eltekintetni, akkor látjuk: a fogyasztás még nem talált megára, a hitelezés is stagnál. Az NGM szerint „az elmúlt hónapok kiskereskedelmi adatai valamelyest javultak. Az év második felében a reálhozam kifizetések következtében, illetve a személyi jövedelemadó rendszerének módosítása eredményeként a gazdasági szereplők várhatóan pótolják elhalasztott fogyasztásukat”.
A reálhozamok kifizetése egyszeri tételként jelentkezik, azonban kétségtelen, hogy hozzájárulhat a fogyasztás bővüléséhez. Az adóváltozások hatására egyelőre nem érezhető a pozitív hatás, mivel akik „jobban jártak”, inkább megtakarítanak. Jövőre további nettó jövedelemcsökkenés várható egyes rétegeknél, amelyet már most lehet valószínűsíteni. Ez reálértéken még jelentősebb csökkenést jelenthet, ugyanis az inflációval korrigálva jóval kevesebbet lehet vásárolni. Leginkább abban lehet bízni, hogy Németország folytatja robosztus növekedését, és hazánk rácsatlakozik erre, ameddig nem indul be a beruházás és a fogyasztás.
