A nemzetgazdasági miniszter a Széchenyi Klub keddi budapesti ülésén úgy vélte, hogy Magyarország legnehezebb, legkockázatosabb hadjáratát vívta meg, kevesen vélték ugyanis úgy, hogy van élet az IMF nélkül.
"Megtettük és jól jártunk, saját utunkon, saját ütemezésünkben tudjuk csökkenteni az államadósságot" - mondta. Élet-halál harcnak nevezte az IMF-fel folytatott küzdelmet és úgy fogalmazott: a Nemzetközi Valutaalappal nem lehetett volna használni a bankadót, a válságadókat, "nem tudtuk volna a nyugdíjrendszer reformját folytatni".
Az államadósság csökkentésben való civil részvétel és összefogás pedig további védelmet jelent - tette hozzá.
Barta György, a CIB Bank vezető közgazdásza a Világgazdaság Online-nak elmondta, hogy a Matolcsy György beszédében alkalmazott retorika nem tartalmazott gazdasági-piaci szempontból újdonságot, korábban is hallhattuk már.
A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való együttműködés meglehetősen gyors és radikális megszakítása tartalmazott piaci kockázatokat, ezeket azonban utólag sikerült csillapítani a fiskális szempontból mindenképpen elodázhatatlan intézkedések meghozatalával.
A kormány „nem akarta, hogy külső befolyás mellett menjen végbe a fiskális konszolidáció, de az IMF beavatkozása nélkül is elfogadtak egy megszorításokat tartalmazó csomagot hisz ezt a piac így is, úgy is kikényszerítette volna” – mutatott rá a közgazdász.
A fiskális kilátások és Magyarország piaci megítélése javult, de még mindig vannak megvalósítási és hatékonysági kockázatok. „Az ország saját érdekében szükség volt a fiskális pálya, különösen az adósságpálya fenntarthatóságának biztosítására” – hangsúlyozta.
Barta György elmondta, hogy a végül a kormány által is elfogadott 2011-es költségvetési hiánycél majdnem megegyezik az IMF által ajánlott deficitcélokkal.
Arra a kérdésre, hogy a Széll Kálmán-terv mennyiben hasonlít egy IMF-es konszolidációhoz elmondta, hogy „ugyanazokat az elemeket tartalmazza a Széll Kálmán-terv, mint amelyeket az IMF és a piaci elemzők már korábban is megjelöltek. A régóta halogatott átalakításokat - ha talán nem is teljeskörűen, de - az azokra leginkább rászoruló területeken kezdte meg”.
Az ország szűkös lehetőségeihez, teherbírásához képest bőkezű szociális juttatások és a kedvezmények megvágása, valamint a megszokott IMF strukturális programok között párhuzam vonható” – nyilatkozta a CIB Bank elemzője.
Barta György szerint érdemibb eltérés az egészségügyet érintő részben lehet: „a gyógyszerár-támogatások kurtítását leszámítva mintha kevésbé hangsúlyos elemeket tervezne” a kormány, bár a további intézkedések lehetőségét nem lehet kizárni. Kiemelte, hogy egyelőre az oktatási reformról is csak vázlatos információk állnak rendelkezésre, az IMF feltehetően ezt a területet még mélyrehatóbb reformokra jelölte volna ki.
Az érintett területek sok ponton megegyeznek az IMF javaslatában feltüntetettekkel. Az efféle „konszolidációs csomagok” egyébként sok hasonlóságot mutatnak, a magyar kiigazítás például sok elemében emlékeztet a „Dzurinda-féle szlovák kiigazításra” – említette példaként az elemző, mely segített megalapozni a boom éveiben látott szlovák csodát és az ország eurócsatlakozását is.
