Az időközben érkezett inflációs számok sem írták felül a jegybank világképét. A nyersanyagárak ugyan a várt felett alakultak, de ezt ellensúlyozza inflációs szempontból a gyenge kereslet, amely fékezi a másodkörös hatásokat is – ismertette Simor a monetáris tanácsban felmerült szempontokat. A legutóbbi kamatdöntés óta bemutatott konvergenciaprogram jelentős költségvetési szigorítása lassíthatja a belső kereslet helyreállását – állapította meg a jegybankár.
A következő döntésekre nézve azonban nem kívánt iránymutatást adni, utalva arra, hogy júniusban lesz újabb jegybanki gazdasági előrejelzés, az akkori ismeretek fényében ígért állásfoglalást az MNB-elnök, aki a kilakoltatási moratórium véget vetése mellett is érvelt. Elismerte, hogy ez sokaknak nehézséget okoz. Még több embernek okoz azonban gondot, hogy nem vagy csak drágán jut jelzáloghitelhez, mivel az egész jelzálog-hitelezési intézményt lehetetleníti el a moratórium.
A következő két hónapra sem lát a változtatásra érdemi esélyt Orosz Dániel, az Axa csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatója. Ugyancsak változatlan kamatszintet lát valószínűnek Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Ez viszont változhat, ha az európai adósságválság eseményei olyan fordulatot vesznek, amely az európai pénzügyi rendszer stabilitásába vetett hitet rendítené meg, és ami miatt a hazai pénzpiacon is növekedne a volatilitás – fűzte hozzá a szakértő.
A nyersanyagárak kilátásait tekintve egyelőre fellélegezhetünk Orosz szerint, mivel egy nagyon komoly korrekció indult el május elején. Ezt látszik alátámasztani az EKB legutóbbi kamatdöntést követő kommentárja is, amelyből már egy lassabb, visszafogottabb kamatemelési ciklus körvonalazódik. Duronelly a kínai és a helyi bankrendszer stabilitásának alakulását is szorosan nyomon követi, mert úgy véli, ez az egyik potenciális kockázat a globális bővülés várható alakulását illetően.
Kettényíló adósságpálya
A pénzpiaci stabilitás szempontjából kulcsfontosságú államadóssági adatokról közölt előzetes számokat az MNB. A bruttó adósságráta a 81,6 százalékára rúgott az idei első negyedév végén, vagyis enyhén emelkedett 2010 vége óta. A nettó mutatóban viszont már figyelembe vették az államhoz visszatérő magánnyugdíjvagyont, így 52,8 százalékra mérséklődött az év végi, 60 százalék feletti szintről.Amikor a nyugdíjalapokban kezelt állampapírok ténylegesen is az állam kezébe kerülnek, akkor a bruttó mutató is csökkenhet, de valószínűleg kisebb mértékben, mint a nettó. A kilépők nyugdíjpénztári követeléseinek reálhozam és tagdíj-kiegészítés feletti része a becsléseink szerint 2650 milliárd forint, az éves GDP 9,6 százalékát teszi ki, de ennek a vagyonnak egy része olyan értékpapírokban van, amelyeket nem lehet azonnal piacra dobni.
Amikor a nyugdíjalapokban kezelt állampapírok ténylegesen is az állam kezébe kerülnek, akkor a bruttó mutató is csökkenhet, de valószínűleg kisebb mértékben, mint a nettó. A kilépők nyugdíjpénztári követeléseinek reálhozam és tagdíj-kiegészítés feletti része a becsléseink szerint 2650 milliárd forint, az éves GDP 9,6 százalékát teszi ki, de ennek a vagyonnak egy része olyan értékpapírokban van, amelyeket nem lehet azonnal piacra dobni. -->
