Magyarország nehéz vagyongazdálkodási és energiapolitikai helyzetben van. Ez azzal jellemezhető Fellegi Tamás fejlesztési miniszter szerint, hogy uniós szinten is ritka példának számító módon a magyar államnak sem a szénhidrogén-termelésben, sem annak infrastruktúrájában, sem a kereskedelmében nincs szerepe. A villamos energia kivételnek számít. Mindezt a miniszter az állam Molban történt, 21,2 százalékos részesedésvásárlásának háttereként, indokaként sorolta fel a tegnapi háttérbeszélgetésen.
Fontos tényezőként említette a 2009-es gázválság, továbbá az észak-afrikai és a közel-keleti politikai események piaci hatását. Ezek miatt ugyanis az uniós országoknak át kellett gondolniuk, hogy viszonyulnak hosszú távú energiaszerződéseikhez, s hogy államaiknak milyen stratégiai szerepet szánnak mindenekelőtt a lakossági ellátásbiztonsághoz kapcsolódóan.
Az új kormány eddig csak a szabályozó szerepén keresztül tudott fellépni az energia területén megfogalmazott céljai – a biztonságos ellátás, az energiafüggetlenség felé való elmozdulás, az energiaszerkezet átalakítása és a gazdaságosság – érdekében. Az, hogy a Molban tulajdonosként is megjelenik, mindenképpen előrevivő lépés az energiabiztonság és az energiafüggetlenség irányába. Fellegi Tamás szerint az ügylet hozzájárul versenyképességünk, régiós szerepünk és gazdaságdiplomáciánk erősítéséhez is. Az új kormány egyébként is a kezdetektől energiaipari tulajdonosi szerepe növelésére készült.
„A Molra költött pénzt nem elköltöttük, nem feléltük vagy elpazaroltuk. Nagyon komoly vagyonelemet szereztünk vele vissza. Az ügylet fontos vagyongazdálkodási lépés volt, a rá fordított pénz már középtávon is megtérülő lehet. Ezzel lezártuk a privatizáció időszakát, és átlépünk abba, amikor növeljük az állami vagyont” – reagált a miniszter a korábban elhangzott kritikákra, emlékeztetve, hogy az adásvétel lebonyolításához még parlamenti döntés kell. Az állami pakett átkerül majd egy vállalathoz, megoldás már van, de döntés még nincs.
Ellenzéki véleményekre válaszolva elmondta, hogy az adásvétel nem növeli az adósságot, sem a költségvetési hiányt, és nem lesz miatta szükség újabb hitelfelvételre. Semmiféle szabály, előírás vagy megállapodás nem tiltja meg, hogy a vételárat a már lehívott IMF-hitelből fizesse ki az ország, ezt a valutaalap állásfoglalása is megerősíti. Azt a vádat is cáfolta, hogy a kormány tőzsdézne. „A normál üzleti gyakorlatnak megfelelő, tőzsdén kívüli, két fél közötti megállapodás született. Ekkora pakett egyébként sem szokott tőzsdén kívül gazdát cserélni” – mondta, emlékeztetve, hogy a tegnapi sajtóban több elemző is jó üzletnek nevezte, amit a kormány kötött.
A kormány bekérte a PSZÁF véleményét is, amely szerint ha 25 százalék fölé is kerül a magyar állam a Molban, akkor sem kell kötelező vételi ajánlatot tennie, a 10 százalékos szavazati korlát miatt. A 25 százalék fölé egyébként nyugdíjpénztárak vagyonának az átvétele után lép.
A Molban azonban egyetlen tulajdonosnak sem lehet 10 százaléknál nagyobb szavazata, ennyivel nehézkes lehet az állami akarat átvitele. Kérdésünkre, vajon valamilyen módon kezdeményezi az állam e szavazati korlát módosítását, illetve hányada növelését, a következőt válaszolta: „A kormány prioritásnak tekinti a stratégiai jellegű vállalatok megvédését, például a külföldi átvételi kísérlettel vagy a cégek magyarországi gyökerének megszűnésével szemben. Az állam a kisebbségi tulajdonosi jogait a törvények és a Mol szabályzata szerint fogja gyakorolni. Ami a hányadnövelést illeti, most vásároltunk 21,2 százalékot.”
A részesedésvásárlás vagyongyarapítást és megtérülést jelent, ez hozzájárul az ország pénzügyi mozgásterének javulásához – válaszolt Fellegi Tamás arra a kérdésre, vajon az ügylet hogyan befolyásolja az IMF-hitel visszafizetését, s vajon nem lassítja-e az adósságcsökkentést. Mint hangsúlyozta, üzletpolitikai döntés, hogy a Mol terjeszkedését a magyar állam hogyan fogja támogatni. Ugyanakkor az államnak is ésszerű lépés volt egy sikeres vállalathoz csatlakozni.
„A kormány semmilyen verziót nem zárt ki” – felelte az azt firtató a kérdésre, hogyha a kormány megelégszik a 10 százalékos szavazati jogával, miért akarja hosszú távon megtartani a 21,2, illetve később tovább növekvő hányadát.
A Mol–Hanfa párbaj horvát belügy
A Mol stratégiai szerepét és jelentőségét növeli az, hogy megjelent benne egy erős stratégiai tulajdonos, a magyar állam. Ez igaz a társaság horvátországi szerepére is Fellegi Tamás szerint. Ugyanakkor úgy véli, hogy a Mol horvátországi szereplését ért támadások, a horvát pénzügyi felügyelet részéről megfogalmazott vádak horvát belügynek tekintendők. Ugyanezt válaszolta a Világgazdaságnak arra a kérdésére is, hogy a magyar államnak tulajdonosként nem joga vagy kötelessége-e segíteni egy résztulajdonában álló társaság vitás, külföldi ügyeinek rendezésében. A miniszter emlékeztetett arra is, hogy az állam egyelőre nem tulajdonos a Molban, csak az augusztusban, az Országgyűlés jóváhagyása után válik azzá.
