Új pályát jelölt ki a Széll Kálmán terv – vélekedett Mellár Tamás, a Pécsi Egyetem tanára. Nem lehet megúszni a folyamatos strukturális reformok nélkül – tette hozzá, a pozitív megítélés mellett azért várakozó álláspont van Magyarországgal szemben. A kijelölt sarokszámok fenntarthatóságát majd nyár végén, ősszel lehet pontosabban megítélni. A következő év már kicsit a választásokról is fog szólni, így nem várható mélyreható intézkedés már a kormány részéről. A vidék fejlesztését is elengedhetetlennek tartja Mellár, ha az elmaradott vidéki régiókban élőknek nem tud perspektívát nyújtani a kormány, akkor nem tud sikeres lenni.
A világban az a fajta gyors növekedés, amely a korábbi adottság volt például Európában, nem folytatódik – mondta el Kovács Árpád, a SZTE professzora. Hogy egy bezárkózó gazdaságpolitikára váltsunk át, nem sok lehetőséget lát a szakember, a multinacionális vállalkozásokhoz kötődő hazai cégek köre egyre szélesebb. Egyetért a kormánnyal abban, hogy a megszorításokból és elbocsátásokból nem származik a gazdaság rendbe tétele. Az egykulcsos adót a stabilabb társadalmi réteg megerősítésének látja, ami azonban felvet súlyos társadalmi kérdéseket is. Vékony a mezsgye a költségvetésben a fogyókúra és az anorexia között – mondta, mert a kormányzati tevékenység egyben a jövőt is meghatározza. A perifériára sodródás megállt, a következő években ennek stabilizálására számít.
Parragh László várakozása szerint az új alkotmánynak gazdasági szempontból is jelentős szerepe lesz. Bízik benne az MKIK elnöke, hogy az adósságszabállyal elveszik a lehetőségét annak, hogy a jojó-effektust mérsékelje. Ekkora tömegű átalakítást még soha nem próbált meg egy kormány sem.
A következő 3-5 évben a ciklikus elemek fognak dominálni a növekedésben – véli Zsoldos István, a MOL vezető közgazdásza. A jelentős országokban pozitív a növekedés, de azon az áron, hogy soha nem látott laza fiskális politikát folytattak a kormányok. Az adósságállományok a legjelentősebb gazdaságokban is olyan szintre jutottak, ami már kérdéseket vet fel a fenntarthatóságot illetően. Az inflációs problémákat is súlyosnak tartja, nem fog sehol visszajönni a kellemes, válság előtti világ. Már a nagy országokban sincs arra muníció, hogy egy újabb sokkot kezelni tudjon.
Bokros Lajos, a CEU professzora, az MDF Európai Parlamenti képviselője szerint azok a gazdaságok, amelyek az utóbbi évtizedben nagyon előreszaladtak, azok a válság során nagyobbat is zuhantak. Erre példaként a balti országokat hozta. Ebben az időszakban Magyarország beruházások szempontjából a sereghajtók között volt, még a 2000-2006 közötti, élénk konjunktúrával jellemezhető időszakban. Ugyanekkor a lakásárak megugrása annyira elrontotta a pénzügyi egyensúlyt, ami már nem volt fenntartható. Az utóbbi öt évben a foglalkoztatás javulását is „sikeresen elkerültük”, ami pedig az egész régiót jellemezte. Magyarország nettó külső adóssága nem egy szörnyű látvány, egy kicsi, nyitott, szegény EU-tagállamtól egyáltalán nem magas. Úgy biztosan nem kerülünk ki ebből a helyzetből, hogy még a 1 százalékát sem költjük kutatás-fejlesztésre.
Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára záróelőadásában elmondta: kérdéses, hogy az a nem konvencionális gazdaságpolitika, amelyet a mostani kormány folytat, sikeres lesz-e. Más országban is élnek ilyenekkel, de 2010-ben, amikor a centrumban véget ért a pénzügyi válság, csökken a pénzpiacok és a nemzetközi intézmények toleranciája az ilyen eszközökkel szemben. Ezért többek között a különadók kulturált kivezetésére kell törekedni. A jövőbeni növekedésre nézve sokkal nagyobb ugrálásra számít, mint korábban. Nem hisz abban, hogy úgy állna helyre a gazdaság, hogy 5-7 év stabil konjunktúra következhet. Véleménye szerint a kétharmad inkább gátja a gazdasági problémák megoldásának, mert ehhez nincs szükség ekkora hatalomra. Sőt, elkezdi a politika félteni a pozícióját, és ezért nem hoz meg kulcsfontosságú lépéseket. A válságot sikeres, de passzív alkalmazkodással élte túl a gazdaság, a beruházások visszaestek, masszív, de passzív racionalizálás zajlott le.
