BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Korlátozott lesz az államháztartási hatás

Az Eurostat szemében nem perdöntő a nettó adósság – Egy magyar költségvetési szabállyal akadhatnak gondok

Még a nettó adósság megemelkedése sem borítékolható a kormány „Mol-bevásárlása” kapcsán, amúgy pedig erre a mutatóra sem az elemzők, sem a befektetők nem igazán figyeltek eddig, és ebben tartós változás a mostani „pánik” ellenére sem várható. Az viszont, hogy pénzügyileg jó döntésnek bizonyul-e az olajipari cég 21,2 százalékának megvétele, csak hosszabb távon derülhet ki, ám nem tűnik esélytelennek. Nagy vonalakban így foglalható össze a kedden bejelentett állami részesedésvásárlás tanulsága.

Sem az államadósság, sem a költségvetési deficit mértékét nem érinti az ügylet – jelentette ki Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Ez a megfogalmazás annyiból szorul pontosításra, hogy bár a tavalyi év végén 80,2 százalékon álló bruttó államadósság valóban nem változik – mivel a pakettet az IMF-től származó betétből vásároltuk meg –, a nettó emelkedhet. Legalábbis így vélekedett a lapunknak megszólaló szakértők egy része. Ők azt valószínűsítik, hogy a nettó adósság a tranzakció hatására mintegy két százalékponttal nőhet. Nagyjából ennyinek felel meg a vételár gyanánt említett 1,88 milliárd euró, e logika szerint pedig a kincstári számlán lévő betét csökkenti az államadósság mértékét, az állami tulajdoni részesedések azonban nem.

Ez azonban nem feltétlenül igaz: a Magyar Nemzeti Banknál készülő pénzügyi számlák figyelembe veszik a részvényeket is. Az első negyedév végén a tőzsdei részvények értéke szűk 196 milliárd forint volt. Ezekkel együtt 51 százalékos GDP-arányos nettó adósságmutató jön ki, míg a részvények és részesedések nélkül 60 százalék körüli.

A nettó államadósság alakulását nemcsak a befektetők, de az unió statisztikai hivatala sem kíséri figyelemmel – mutatott rá lapunk kérdésére Borbély László, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese. Ezt jól mutatja, hogy nem okozott különösebb izgalmakat, amikor nemrég az MNB a nettó adósság csökkenéséről számolt be. Ennek oka az államhoz kerülő nyugdíjvagyon lekönyvelésében keresendő, ám érdekesség, hogy mivel a tényleges átadásra és az állampapírok bevonására még nem került sor, a bruttó mutatót ez a folyamat egyelőre nem érintette.

Tény: a még meglévő IMF-betét jó részének elköltésével megszűnik az a lehetőség, hogy ennek visszaadásával csökkentsük az államadósságot. Igaz, az ÁKK-nál közölték: a finanszírozási terv eleve úgy számolt, hogy az IMF-kölcsön törlesztésének esedékessé válásával újabb kibocsátásokra kerül sor. A visszafizetés tehát nem a tartalék rovására történt volna. A törlesztés jövőre kezdődik, 2012-ben mintegy 3,2 milliárd eurót vár tőlünk a Nemzetközi Valutaalap. n K. R.

Vélemények a VG Online-on

Soós Károly Attila. Ha az ország stabilitását fenyegető veszély elhárult, és a megnövekedett tartalékra nincs többé szükség, akkor azt vissza kellene fizetni. vg.hu/soos

Farkas István. Ha a magyar állam rendelkezik a B sorozatú részvénnyel, ami fontos kérdésekben vétójogot biztosít, mi szükség további tulajdonszerzésre? vg.hu/farkas





Farkas István. Ha a magyar állam rendelkezik a B sorozatú részvénnyel, ami fontos kérdésekben vétójogot biztosít, mi szükség további tulajdonszerzésre? vg.hu/farkas Amire nincs biztos válasz: Megéri-e? Az újonnan kibocsátandó államkötvények kamatán és a Mol majdani nyereségén és osztalékpolitikáján múlik az, hogy jó befektetésnek bizonyul-e a héten elhatározott „bevásárlás”. A legutóbbi kibocsátások kamata 6 százalék körül alakult. Ekkora kamatszint azt jelenti, hogy a Mol-részesedés megszerzéséhez szükséges mintegy 510 milliárd forint évente 25-30 milliárd forintba kerül az államnak. A minimális megtérüléshez tehát 140 milliárd feletti éves Mol-profit szükséges, feltéve, hogy a cég fizet osztalékot. Ez azonban 2007 óta nem következett be. Nagyobb a magyar szigor Az uniós elszámolásban nem kell figyelembe venni a tranzakciót költségvetési kiadásként, a magyar gyakorlat szerint azonban igen. Más kérdés, hogy a jelenlegi költségvetésben a MÁV és a BKV adósságának átvállalása vagy a PPP-szerződések kiváltása nem szerepel. Régóta érik tehát a módosítás, ennek része lehet a Mol-tranzakció is. Az is lehet, hogy a kormány kiveszi az ominózus szabályt az államháztartási törvényből, amire jó indok lehet, hogy az nem kéri számon a privatizációs pénzeket: ezek ugyanis jelenleg nem számítanak bevételnek.-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.