Fél gőzzel megoldotta a kemény telet a Főtáv, de óriási a hálózati veszteség Magyarországon

A távhőszolgáltatást igénybe vevők száma nőtt, a szolgáltatáshoz felhasznált energiamix kissé zöldült, a felhasznált gáz ára esett, az eladott hő mennyisége pedig csökkent 2024-ben Magyarországon. A megállapítások a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), valamint a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (Matászsz) kiadványából származnak, amelyből jól kiolvasható, merre tart a hazai távhőágazat.

A trend ismerete azért is fontos, mert miközben a távfűtést mint legkényelmesebb fűtési módot célszerű minél több felhasználóhoz eljuttatni, nem mindegy, hogy ez hogyan történik. Van ugyanis néhány kézenfekvő elvárás:

• A távfűtéshez szükséges energiát egyre fenntarthatóbb módon, tehát megújulókra alapozva kell előállítani,
• csökkenteni kell a fosszilisek arányát, ezzel csökkentve az ország gázimportfüggését,
• korszerűbb technológiák bevetésével növelni kell a távfűtés gazdaságosságát,
• az infrastruktúra javításán át csökkenteni a hőveszteséget,
• növelni kell a tevékenység hatékonyságát,
• összességében pedig megfizethető szolgáltatást kell nyújtani.

Minden pontban van bőven teendő. Ezért érdemes sorra venni, hogy a kiadvány mely fő adatokkal jellemezte Magyarország 2024-es távhőszektorát.

A saját lábukra állnak egyes felhasználók

A 690 ezer fogyasztón belül a nem lakossági díjfizetők száma 11,7 ezerről 11,3 ezerre esett, ráadásul az adat a tíz évvel korábbinak körülbelül csak a fele. A távhőtől való távolodás mögött állhat például az önálló, először gázkazános, az utóbbi időben inkább a geotermikus hőellátásra való váltás. Egyes felhasználók saját energiahatékonysági intézkedései miatt is érezhették úgy, hogy már nem éri meg a távhőhálózaton maradniuk, és meg is szűnhettek távhőt használó vállalkozások, intézmények.

A lakossági díjfizető száma egy év alatt 3 ezerrel 679 ezerre emelkedett. Ez az új építésű társasházak hálózatra csatlakozását, illetve a meglévő hálózatok bővítésének hatását mutatja. Budapesten például 2024 februárjában fejeződött be egy 3,4 milliárd forintos beruházás, amelynek keretében az Erzsébet híd alatt átvezetett új távhővezetékekkel bővítették a belvárosi hálózatot. A távhővel ellátott települések száma maradt 95. A szolgáltatás 214 távhőrendszeren keresztül történik.

Az eladott hő mennyisége 2023-hoz képest 2,5 százalékkal nőtt, míg a lakosság körében 0,4 százalékkal csökkent. Az utóbbi adat kapcsán érdemes felidézni, hogy

• 2024-ben enyhe tél volt,
• míg a lakossági energiahatékonysági programok keretében történt szigetelések, nyílászárócserék csökkentették a fűtési igényt,
• és nyilván volt szerepe a takarékoskodásnak is.

Azt, hogy összességében több hő kelt el, mint 2023-ban, a nem lakossági díjfizetők fűtési igényeinek (például úgy gyártócsarnokok üzembe helyezése miatti) növekedése magyarázhatja. Ugyanakkor úgy tűnik, termelőkapacitás van elég. Az idei, átlagosnál hidegebb fűtési idény nem tette próbára például a Főtávot.

Kevesebb gáz is elég volt

A távhőtermelésben felhasznált földgáz dominanciája tovább csökkent: a 2023-as 69,8 százalékról 67,9 százalékra esett. E változás azonban csak az energiahordozó mix további elemeivel összefüggésben értékelhető. A gáz esetében ugyanis a fő megállapítás továbbra is az, hogy 

amiből az erős importkitettség és a tevékenységgel járó szén-dioxid-kibocsátás fennmaradása is következik. A legtöbb távhőtermelő használ földgázt, egy részük kizárólag, mások megújulókkal kombinálva.

Negyedével olcsóbb gázzal készült a távhő

Folytatódott a távhőtermeléshez felhasznált földgáz árának mérséklődése. A gázhasználat gigajoule-onkénti, 10 069 forintos átlagköltsége a 2023-asnál 22,6 százalékkal volt alacsonyabb, igaz, a 2014-esnek így is a háromszorosát tette ki. Az ár tartalmazza

• a molekula árát,
• a rendszerhasználati díj változó és fix részeit,
• a biztonsági készletezés díját,
• az energiaadót,
• a szagosítás díját
• és a kötbért.  

A távhőtermelői működési engedéllyel rendelkező társaságok által továbbértékesített, vásárolt hő átlagára 21,2 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél.

Megszaporodtak a zöldmegoldások, és a java csak most érik be

A biomassza részaránya 13,5 százalékról 15,4 százalékra, a földhőé 6,2 százalékról 6,6 százalékra nőtt a távhőtermelésben. Az összefoglaló térképén tizenöt olyan település szerepel, amelyen geotermikus fűtési engedéllyel rendelkező erőműtársaság működik. A legnagyobb beépített teljesítménye, 78,2 megawatt, a miskolci létesítménynek van. E téren a 2024-eshez képest rövidesen jelentős előrelépés várható, illetve már meg is indult a változás annak köszönhetően, hogy tavaly új távhő-korszerűsítési programok indulhattak, uniós támogatással, és ezek részeként földhőprojektek is indulhattak.

A biomassza hódítását azonban nem üdvözli mindenki. Igaz, hogy ez az energiahordozó is megújuló, de a felhasználásával történő energiatermelés szén-dioxid-kibocsátással jár, és rendre kérdéseket vet fel a biomassza tényleges eredete.  

Magától nem zöldül a távfűtés

Történelmi előrelépés, hogy 2024-ben már nem vetettek be szenet a távhőtermeléshez. A leginkább környezetszennyező energiahordozó igénybevétele az évek során folyamatosan csökkent. Ugyanakkor a 2024-es nulla értékből nem következik, hogy már végleges a szénről való leválás, hiszen a mátrai lignitblokkok rendelkezésre állnak, amíg a helyüket át nem veszik a gázüzeműek. A biomasszára váltott ajkai erőmű is képes szénnel tüzelni. A Matászsz várakozásai szerint

Fontosabb, hogy a szervezet a földgáz 2019-ben még 77 százalékos súlyát 2030-ra csak 51 százalékosra, 2050-re pedig 22 százalékosra várja. A megcélzott lejtőn azonban 2024-ben csak 68 százaléknál tartottunk, vagyis van mit gyorsítani. A gáz kivonását az előrejelzés a biomassza, a geotermikus energia és a hulladék nagyobb arányú hasznosításától reméli.

Volt néhány karbonmentes megoldás is

Helyi adottságainak, illetve a települési energiapolitikának köszönhetően volt néhány olyan város vagy városrész, amely 2024-ben egyáltalán nem használt fosszilis energiahordozót. (A városrész kiemelése azért érdekes, mert egyes településeken több távfűtőrendszer is működik.)

Mivel ilyenből nem volt sok, felsoroljuk a szolgáltatót, a települést és a távhő forrását. Spoiler: két fűtési rendszer kivételével mindegyik termálvízen alapul. A lista sokkal hosszabb lenne a karbonkibocsátó megújulók feltüntetésével.  

• Szarvasi Gyógy-Termál, Szarvas, termálvíz
• Arrabona, Győr, termálvíz
• Cserkeszőlő Fürdő, Cserkeszőlő, termálvíz
• Csoterm, Csongrád, termálvíz
• DD Energia, Győr, termálvíz
• Geo Hőterm, Szeged, termálvíz
• Geotherm Fire, Mátészalka, termálvíz
• Geotherm Hungary, Mosonmagyaróvár, termálvíz
• Kuala, Miskolc, termálvíz
• Materm, Makó, termálvíz
• Miskolci Geotermia, Miskolc, termálvíz
• MVM Paksi Atomerőmű, Paks, nukleáris üzemanyag
• Szigetvári Gyógyfürdő, Szigetvár, termálvíz
• Vasi Triász, Vasvár, termálvíz
• Voltack Heat, Szigetvár, villamos energia

Még hatalmas a távhőrendszerek vesztesége

A nem megfelelő szigetelés vagy a szigetelés rongálódása, javításának elmaradása miatt elvész a felhasználókhoz útnak indított hő egy része. Ráadásul a veszteség 2024-es, 14,5 százalékos aránya majdnem akkora, mint a tíz évvek korábbi. Igaz, az elveszett hő mennyisége 4,4 petajoule-ról 3,8 petajoule-ra esett, de kevesebb megtermelt hőből kevesebb is mehet kárba.

A hálózati veszteség 14,5 százalékos arányával Magyarország a gyengébbek közé került az összehasonlításba bevont néhány ország között. A legrosszabb Dánia adata 22 százalékkal, illetve Olaszországé 21 százalékkal. A követendő példa a csehországi 9 százalék.