Toporzékol Von der Leyen, szúrja két tagállam szemét az oroszok elleni újabb szankció kulcseleme – teljes a döbbenet, egyik sem Magyarország
Az Európai Bizottság dolgozik az Oroszország elleni huszadik szankciós csomagon. Ennek központi eleme ellen feküdt keresztbe Görögország és Málta. Az európai uniós javaslat a jelenlegi orosz olajárplafon helyett az olaj szállításához szükséges szolgáltatások betiltását szorgalmazza – tudta meg a Bloomberg bennfentesektől.
A két dél-európai ország az uniós nagykövetek hétfői ülésén emelt kifogást az Európai Bizottság javaslata ellen.
Görögország és Málta attól tart, hogy az intézkedés negatívan érintheti az európai hajózási ágazatot és az energiaárakat.
A két ország emellett magyarázatot kért arra vonatkozóan is, hogy az EU miként szankcionálná azokat a külföldi kikötőket, amelyek orosz olajat kezelnek, illetve hogyan szigorítaná a hajók értékesítésének ellenőrzését azért, hogy kevesebb kerüljön orosz flottába.
A múlt héten az Európai Bizottság azt javasolta, hogy a jelenlegi orosz olajárplafont váltsa fel az olaj szállításához szükséges szolgáltatások betiltása.
A javaslat elsősorban a biztosítási és szállítási szolgáltatókat érintené, és egyben azt is mutatja, hogy az árplafon nem bizonyult elég hatékonynak Moszkva olajbevételeinek nagymértékű lecsökkentésében.
Az intézkedés az unió Oroszország elleni 20. szankciós csomagjának központi eleme.
A lépés csak a G7-országok támogatásával léphetne életbe, mivel az olajárplafont is közösen vezették be 2022 végén. A hírügynökség forrásai szerint az Egyesült Államok álláspontja az esetleges változtatással kapcsolatban egyelőre nem világos.
A bennfentesek arról is beszéltek, hogy az Európai Unió azt is mérlegeli, hogy feloldja a szankciókat két kínai bankkal szemben, miután Peking ígéretet tett, hogy visszafogja Oroszország ukrajnai háborújának támogatását.
Az EU tavaly augusztusban szankcionálta a Heihe Rural Commercial Bankot és a Heilongjiang Suifenhe Rural Commercial Bankot, amire válaszul Peking két kisebb uniós bankot vett célba. Több forrás szerint Kína továbbra is Oroszország legfontosabb háborús támogatója.
Az EU legújabb szankciós csomagja ugyanakkor több kínai és más országokban működő vállalat szankcionálását is javasolja, amelyek állítólag kulcsfontosságú alkatrészekkel látják el az orosz hadigépezetet. A csomag kriptovaluta-szolgáltatókat, valamint Közép-Ázsiában és Laoszban működő bankok egy szűk körét is célba veszi, amelyek az unió szerint segítenek Moszkvának kijátszani a szankciókat.
Az EU először alkalmazná az úgynevezett szankciómegkerülés elleni eszközét, ami megtiltaná a gépipari szerszámok és bizonyos rádióberendezések exportálását Kirgizisztánba, ahonnan azokat tovább szállíthatnák Oroszországba. Németország azonban attól tart, hogy ez rontaná a kétoldalú kapcsolatokat, ezért alternatívaként a háború előtti kereskedelmi adatokon alapuló kvóták bevezetése is felmerült a teljes tiltás helyett.
Az új szankciós javaslat továbbá több mint 360 millió euró értékű exportkorlátozást is tartalmaz olyan termékekre, mint a gumi és a vegyi anyagok, valamint 500 millió eurót meghaladó importtilalmakat például egyes fémekre.
Emellett ammóniaimportra vonatkozó kvótát is bevezetnének.
Az uniós szankciók elfogadásához az összes tagállam támogatása szükséges, így a csomag tartalma még változhat. Az EU célja, hogy február végéig véglegesítse az intézkedéseket.
Az orosz olaj vásárlására kivetett olajársapka
Az Európai Unió legutóbb az Oroszország ellen irányuló 18. szankciós csomagjában változtatott az orosz olaj árplafonján. Idén február elejétől az Európai Unióban az orosz tengeri kőolajra vonatkozó árplafon mértéke 44,10 dollárra csökkent.
Az uniós gazdasági szereplőknek tilos az árplafont meghaladó áron vásárolt orosz olajjal kapcsolatban szállítási vagy biztosítási szolgáltatásokat nyújtaniuk.
Az EU január 21-től betiltotta az orosz nyersolajból készített üzemanyagok behozatalát, vagyis az orosz olajat már nem lehet máshol finomítani, majd benzin vagy dízel formájában Európába szállítani.
A nyugati szövetségeseken kívül azonban a világ többi országa nem foglalkozik a szankciókkal, csak annyiban, hogy az orosz olajat emiatt még olcsóbban tudják beszerezni, és ezért még többet vásárolnak belőle. Az Euronews számítása szerint Oroszország fő exportkeveréke, az Ural ára 38 dollár alá süllyedt hordónként, miközben a nemzetközi referenciának számító Brent hordónkénti ára mintegy 62,50 dollár körül alakult.
Kína és India az orosz olaj nagy felvásárlóivá nőtték ki magukat az elmúlt években. Ez utóbbi most megtörni látszik, miután Donald Trump nyomására India leáll az orosz nyersanyag vásárlásával. Ugyanakkor – mint ahogy lapunk beszámolt róla – a kieső indiai mennyiséget egyelőre Kína ellensúlyozza, miközben jelentősen nőtt a tengeren tárolt orosz nyersolaj volumene. A készletek már harmadik hete haladják meg a 140 millió hordót, augusztus vége és január közepe között pedig mintegy 60 millió hordóval bővültek.
Az orosz gazdaságot telibe találták a Lukoil és Rosznyefty elleni szankciók, fillérekért kénytelenek eladni az olajat
Moszkva csak óriási kedvezmény mellett tudja eladni olaját a nemzetközi piacokon. A Lukoil és a Rosznyefty elleni szankciók után kevesen mernek üzletelni az orosz olajóriásokkal.
