Óriási fordulat, Zelenszkij belement: elnökválasztást tartanak Ukrajnában, már a pontos dátuma is kiszivárgott – Trump ezt is átverte
Kijev megkezdte az ukrán elnökválasztás előkészítését, amelyet egy esetleges Oroszországgal kötendő békemegállapodásról szóló népszavazással együtt tartanának meg, miután a Trump-adminisztráció sürgette Kijevet, hogy mindkét szavazást május 15-ig bonyolítsa le, ellenkező esetben elveszítheti a felkínált amerikai biztonsági garanciákat – értesült a Financial Times.
Az ukrán és nyugati tisztviselők, valamint az ügyet ismerő források szerint a lépés azután történt, hogy a Fehér Ház erőteljes nyomást gyakorolt Kijevre a tavaszi béketárgyalások lezárása érdekében. A terv összhangban van azzal az amerikai törekvéssel, amelyről Volodimir Zelenszkij múlt pénteken beszélt újságíróknak: eszerint
júniusig minden dokumentumot aláírnának, hogy a második világháború óta legnagyobb európai konfliktus véget érjen.
„Azt mondják, mindent júniusig akarnak elintézni… hogy a háború véget érjen” – mondta Ukrajna elnöke, hozzátéve, hogy a Fehér Ház a novemberi amerikai félidős választásra kíván összpontosítani. „Világos menetrendet akarnak.”
Ukrán elnökválasztás – Zelenszkij hatalmas fordulata
A választás kiírása éles politikai fordulatot jelentene egy olyan elnök részéről, aki korábban többször is azt állította: hadiállapot idején, amikor ukránok milliói kényszerültek elhagyni otthonukat, és az ország mintegy 20 százaléka orosz megszállás alatt áll, nem lehetséges országos választást tartani.
Ukrán és európai tisztviselők szerint Zelenszkij február 24-én, az orosz teljes körű invázió negyedik évfordulóján kívánja bejelenteni az elnökválasztás és a népszavazás tervét.
„Az ukránoknak határozott elképzelésük, hogy mindezt össze kell kapcsolni Zelenszkij újraválasztásával” – mondta egy, az ügyet ismerő nyugati tisztviselő.
Ukrán és nyugati tisztviselők hangsúlyozták: sem az ütemterv, sem az amerikai ultimátum nem tekinthető biztosnak, mivel több tényezőtől függ, köztük attól, sikerül-e előrelépést elérni egy Vlagyimir Putyinnal kötendő békemegállapodás felé. A terv ugyanakkor jelzi Zelenszkij szándékát, hogy maximalizálja újraválasztási esélyeit, miközben Donald Trump amerikai elnököt is megnyugtassa: Kijev nem húzza az időt a békemegállapodás ügyében, ha az létrejöhet.
Zelenszkij támogatottsága – bár továbbra is jelentős – a nemzeti közvélemény-kutatások szerint csökkent a négy évvel ezelőtti szinte egyhangú szinthez képest. A visszaesés mögött a háborús fáradtság, valamint az elnök belső körét érintő korrupciós botrányok állnak.
Az elnökhöz közel álló források szerint ő és csapata jelezte a Trump-adminisztrációnak, hogy nyitottak a rendkívül szoros határidőre, noha háborús körülmények között rövid idő alatt választást szervezni komoly logisztikai kihívás. Zelenszkij azt is bejelentette, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok megállapodott a biztonsági garanciákról, és készen áll azok aláírására Trumppal.
Választási kockázatok
Az amerikai elnök ugyanakkor jelezte Kijevnek, hogy
- az amerikai biztonsági garanciák feltétele egy átfogó békemegállapodás megkötése, amely várhatóan magában foglalná a Donbasz régió átengedését Oroszországnak, és amelyet Washington május 15. előtt szeretne lezárni.
- Zelenszkij eddig ellenállt a területi engedményekre vonatkozó felszólításoknak.
- A Trump-adminisztráció korábban is szabott már határidőket, amelyek végül lejártak, ugyanakkor Washington jelenleg kevés mozgásteret hagy Kijevnek a közelgő amerikai félidős választás miatt.
A terv csúszhat amiatt is, hogy
- Kijev és Moszkva továbbra is messze áll egymástól a kulcskérdésekben, különösen a Donbasz és a zaporizzsjai atomerőmű ellenőrzésével kapcsolatban.
- Az ütemtervet az is felboríthatja, ha Oroszország fokozza támadásait Ukrajna kritikus infrastruktúrája ellen, illetve a délkeleti fronton, ahol az orosz erők lassan haladnak előre, de súlyos veszteségeket szenvednek.
Putyin ragaszkodik céljaihoz, köztük a Donbasz erővel történő elfoglalásához, ha Kijev és a Nyugat nem teljesíti követeléseit.
A választási terv attól is függhet, hogy Zelenszkij képes-e olyan békemegállapodást kötni, amelyet az ukrán társadalom igazságosnak és elfogadhatónak tart. Az elnök régóta szeretné népszavazásra bocsátani a békemegállapodást a legitimitása érdekében.
Már dolgoznak az új választási jogszabályokon
A jelenlegi munkamenetrend szerint
az ukrán parlament márciusban és áprilisban dolgozna ki olyan jogszabály-módosításokat, amelyek lehetővé tennék a szavazást hadiállapot idején.
A hadiállapot jelenleg tiltja az országos választás megtartását.
Szakértők figyelmeztetnek: a felgyorsított menetrend azt jelentené, hogy a választást akkor tartanák, amikor több százezer katona a frontvonalon szolgál, és milliók kényszerültek lakóhelyük elhagyására, ami kockázatot jelent a választás legitimitására nézve.
Hat hónap felkészülés a választásra nem a maximum, hanem a minimum
– mondta Olha Ajvazovszka, az Opora kijevi think tank igazgatósági elnöke. Tűzszünet nélkül – tette hozzá – Oroszország könnyen megzavarhatná a szavazást. Az orosz drónok jelenléte miatt Ukrajna-szerte veszélybe kerülhetnek a szavazóhelyiségek.
Klicsko közbeszól
Számos politikus is ellenzi a választás megtartását egy tartós, erős biztonsági garanciákkal alátámasztott békemegállapodás előtt, mivel ez tovább mélyítheti a belpolitikai megosztottságot.
A háború alatti politikai verseny rossz
– mondta Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere, aki egyébként meglehetősen rossz viszonyban van Zelenszkijjel. „Belülről is rombolhatjuk az országot… ami Oroszország célja.”
Az elnökhöz közel álló források szerint Zelenszkij úgy véli: Ukrajnában, ahol hagyományosan nem kedveznek a hivatalban lévő vezetőknek, idén lehet a legnagyobb esélye az újraválasztásra – különösen, ha a szavazást népszavazással együtt tartják. A két voksolás egyidejű megtartása magasabb részvételt is eredményezhet.
Egy nyugati tisztviselő szerint legalább a háború előtti választásra jogosultak fele részvételére lenne szükség ahhoz, hogy az eredményt a nemzetközi megfigyelők elismerjék, és senkinek – különösen Oroszországnak – ne adjon alapot az eredmény érvénytelenségének megkérdőjelezésére. „Ha ezt elrontjuk… ha elsietjük, hatalmas kárt okozunk demokratikus folyamataink minőségének és jövőbeli integritásának – mondta Ajvazovszka. – És illegitimnek fogják tekinteni.”
