MNB: Eltűnt a kulcsmondat - Mi történt?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa tegnap változatlanul, 6 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot. A Tanács előtt a kamatdöntésen egyetlen javaslat állt, és egységes döntés született annak tartásáról – mondta Simor András, az MNB elnöke a döntést követő sajtótájékoztatón.

Az MNB újfajta inflációs jelentés elkészítésére állt át ebben az évben, melynek lényege, hogy a jegybank nem statikus kamatpálya mellett mutatja be az inflációs folyamatokat a két éves időhorizonton az inflációs cél eléréséhez.

Az új Inflációs Jelentést kiadását követő két kamatdöntés hátterét ismertető közleményben szerepelt az a mondat, hogy: „az inflációs cél 2012-ben történő eléréséhez huzamosabb ideig szükség lehet a jelenlegi kamatszint fenntartására”.

A májusi döntést követően kikerült az a mondat a közleményből, amely eddig indikációt adott a piacnak a kamatpályát illetően.

Az viszont benne maradt, hogy „a gazdaságot érő költségsokkok miatt rövid távon az infláció számottevően meghaladhatja az inflációs célt, jövő év végére azonban további monetáris szigorítás nélkül is 3 százalék közelébe süllyedhet”.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza a Világgazdaság Online-nak elmondta: „egyesek szerint ez abba az irányba mutat, hogy az MNB következő döntése a kamat csökkentése lehet”.

Én azt gondolom, hogy azért vették ki az alapkamat huzamosabb ideig 6 százalékon való tartásáról szóló mondatot, mert a bizonytalanság növekedett az MNB szerint – emelte ki az elemző.  A magasabb, és az alacsonyabb inflációs forgatókönyv is megerősödött, míg az alappálya valószínűsége csökkenhetett – mondta Kondrát Zsolt.

Mint ismert, az infláció 4,7 százalékra emelkedett áprilisban, és 2,7 százalékra kúszott fel a maginfláció a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. „Ez meglepetés lehetett a jegybanknak, de azért, mert rövid távon magasabb az infláció, az nem jelenti azt, hogy hosszabb távon is rosszabb lesz a vártnál. A magasabb bázis miatt jövőre jobbak lehetnek a számok” – tette hozzá.

„Az élelmiszerek ára sokat emelkedett, a piacon februárban álltak a legmagasabb szinten a jegyzések. Fordulat állhat be, és ugyan nem meredeken, de eshetnek a nyersanyagok árai” – magyarázta Kondrát Zsolt a múlt héten az inflációs adatot értékelve. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján ársokkok esetén március környékén volt a tetőzés, majd innen elindultak lefelé az árak. Az új termés is lefelé hozhatja az árakat – tette hozzá.

Az MKB Bank elemzője rámutatott: a legutóbbi két évtized élelmiszerár-robbanásai során március környékén értek csúcsra az árak (így volt ez 1996-ban, 2004-ben és 2008-ban is). A tavaly beindult meredek áremelkedés idén februárban megtört, azóta folyamatosan csökkennek az árak. Azonban a csökkenés még nem olyan meredek, így az is megeshet, hogy az árcsökkenés visszafordul.

Kondrát Zsolt kiemelte: korábban is úgy gondoltam, hogy az MNB következő lépése a kamat csökkentése lehet, és továbbra is úgy látom, hogy az alapkamat év végére 5,5 százalékra csökkenhet. Az MNB közleménye azzal zárul, hogy „az inflációval kapcsolatos kockázatok továbbra is kétirányúak”.

A Reuters által megkérdezett közgazdászok – amely felmérés a kamatdöntés előtt készül – megosztottak a kamatpályát illetően: többen a kamat csökkentését, mások a kamat emelését vetítették előre 2011 végére.