A szociális konzultáció kapcsán Szijjártó Péter azt mondta: továbbra is feltett szándékuk időről időre közvetlenül megkérdezni az embereket - még akkor is, ha némely szakszervezet számára ez presztízskérdést jelent.
Ez maga a konzultáció – így válaszolt a miniszterelnöki szóvivő arra a felvetésre, hogy mi a kormányzat célja a jövő héttől induló szociális konzultációval; mit szeretnének vele kiváltani, pótolni, esetleg milyen konzultációt helyettesíthet? “Továbbra is folytatjuk azt a típusú kormányzást, amely homlokegyenest ellenkező az előző nyolc esztendő gyakorlatával; továbbra is feltett szándékunk, hogy időről időre közvetlenül megkeressük az embereket különböző kérdésekkel” - hangoztatta Szijjártó Péter.
A jövő héttől postázandó kérdőíven tíz olyan kérdés szerepel majd, amelyek a mindennapi élet legfontosabb momentumait érinti – alapvetően szociális jellegű kérdésekről van szó, mivel ezen a területen sok döntést kell majd hoznia a parlamentnek és a kormánynak, ami előtt szeretnék megismerni az emberek véleményét a legfontosabb kérdésekben - tette hozzá. Nem mondanak le az emberek közvetlen megkérdezéséről
„Ami az alkotmányozást illeti: ilyen nyitott, ennyi embert bevonó folyamat még soha nem volt Magyarországon jogalkotás területén, mint az alkotmányozás. Számtalan meghallgatást tartott az alkotmányt előkészítő eseti parlamenti bizottság, külön nap volt például a szakszervezetek számára, ha már ők kerültek szóba” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Ezen túlmenően minden egyes állampolgár elmondhatta véleményét tizenhárom kérdésben arról, hogy mi kerüljön vagy ne kerüljön be az alaptörvénybe. A szakszervezeti vezetőkkel pedig az elmúlt másfél hónapban négy alkalommal találkozott személyesen a miniszterelnök – tette hozzá a szóvivő.
Rákérdeznek a kérdőívben a segélyezés rendszerére is. A kormányzat tervei szerint kilencven napra szállítanák le a munkanélküli juttatások tartamát, ami rekord alacsony időtartam az EU-n belül. Ha pedig azt nézzük, hogy ma Magyarországon átlagban másfél év alatt találnak maguknak állást a munkanélküliek, akkor ebből óriási társadalmi feszültség kerekedhet – vetette fel a Duna Televízió riportere.
Magyarországon a legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta Európában, ötvenöt százalék, míg az EU átlaga hatvanöt százalék. Nekünk van a legtöbb bepótolni valónk e téren. Aki tehát arról beszél, hogy ez egy negatív rövid idő, amíg a magyar állam folyósítja majd a munkanélküli segélyt, annak meg kell kérdeznie az intézkedés kiváltó okát is – reagált a miniszterelnöki szóvivő.
Hozzátette: a munkahelyteremtő intézkedések, például a nagyberuházások támogatása mellett – a nagy autóipari beruházások éppen most indulnak állami támogatással – olyan programok indulnak, amelyek révén az állam képes lesz munkát biztosítani mindazoknak, akik kilencven nap után sem találnak vissza a munkaerő-piacra – hangoztatta a miniszterelnöki szóvivő.
Ez meglehetősen irreálisnak hangzik, hiszen tizenegy százalék felett van a munkanélküliségi ráta. Januártól, az új segélyezési rendszer bevezetésével együtt, a tervek szerint százezer számra teremtenek majd új munkahelyeket. Az egy évvel ezelőttihez képest is csak tizenöt-húszezerrel lett több munkahely mára.
Ennyivel dolgoznak többen – pontosított a szóvivő – , megjegyezve: a helyzet súlyos. “Tizenegy százalék körüli egy ötvenöt százalékos foglalkoztatással azt jelenti, hogy a helyzet súlyos, tehát komoly intézkedésre van szükség; nem lehet kis lépésenként haladni, hanem nagy intézkedésekre van szükség” - hangzott az interjúban. Például a közmunka programok, illetve a munkahelyteremtő vállalkozásokat segítő adórendszer bevezetése valóban nagy bátorságot igénylő intézkedésnek tűnhet - amint az is - , de a jelenlegi helyzetből csak így lehet kitörni – szögezte le Szijjártó Péter a Közbeszéd stúdiójában.
