Vastagszik a pénztárcánk, de lehet, hogy csak átmenetileg
A kedvezőbb makrogazdasági környezet a háztartások pénzügyi körülményeinek fokozatos stabilizálódását eredményezte Közép- és Kelet-Európa-szerte. A megtakarítási hajlandóság továbbra is magasabb a fogyasztási kedvnél, a háztartások megtakarításainak növekedési dinamizmusa pedig egyértelműen kedvező az általános gazdasági fejlődés szempontjából. A háztartások pénzügyi eszközei jelentős, 21 százalékos növekedést mutattak tavaly, elérve a mintegy 1 200 milliárd eurót a régióban. Ez a növekedés kismértékű gyorsulását jelenti a 2009-es 19 százalékhoz képest. Ezzel párhuzamosan a háztartások pénzügyi kötelezettségei is emelkedést mutattak, éves szinten 17 százalékos mértékben. Ugyanakkor a háztartások kötelezettségeinek növekedésében lényeges különbségek vannak az egyes országok között, az árfolyamhatástól megtisztított a bővülés mértéke pedig jóval szerényebb képet mutat. Ezek az UniCredit CEE Strategic Analysis legújabb „CEE Household Wealth and Debt Monitor” tanulmányának legfontosabb megállapításai.
A tőkepiaci helyzet javulása és a kockázatvállalási hajlandóság kisebb növekedése jelentős emelkedést idézett elő a háztartások pénzügyi eszközeinek értékében. 2010-ben valamennyi eszközosztályban állománynövekedés következett be, a kötvények kivételével. A legnagyobb nyereséget a nyugdíjpénztári szegmensben mérték; ezt követte a befektetési alapok és a bankbetétek állománya. 2009-hez képest alapvető különbség, hogy a devizában tartott eszközök mennyisége sokkal kisebb mértékben növekedett, ami a válság utáni természetes reakciónak tekinthető, s ez tükrözi az általános bizalom javulását.
„A válság okozta kisebb megszakítás után várhatóan fokozatosan visszatér az a trend, amelyben a háztartások pénzügyi eszközei között egyre nagyobb részt képviselnek a fejlettebb termékek. A közeljövőben a nyílt- és a zártvégű befektetési alapok növekedhetnek majd a leggyorsabban, párhuzamosan a helyi kormányzatok azon törekvésével, hogy ösztönözzék a magánszemélyek részvételét az elsődleges részvénykibocsátásokban – ahogy ez Kazahsztán esetében is történt. Ez például további lendületet adhat annak, hogy a háztartások tőzsdén jegyzett részvényekbe fektessék megtakarításaikat” – állapította meg Fabio Mucci, a CEE Banking Analysis vezetője.
A háztartások pénzügyi helyzetének 2011 eleji javulása ígéretesnek tűnik, de egyre komolyabb kihívásokkal is számolni kell. Az élelmiszer- és energiaárakban nemrég bekövetkezett emelkedés olyan jelenség, amelyet figyelemmel kell kísérni, csakúgy mint a gazdaság bővülésének lefelé mutató egyéb kockázatait. Az érzékelt infláció fogyasztói hangulatra gyakorolt kedvezőtlen pszichológiai hatásán kívül az árak hirtelen megugrása igen nagy hatással lehet a háztartások költési hajlandóságára, mivel jövedelmeik magas hányadát költik ezekre a cikkekre. Ráadásul a magasabb energia- és élelmiszerárak különösen érzékenyen érinthetik az alacsony keresetűeket. A megszorítási programok további kockázati tényezőt jelenthetnek, noha a közép- és kelet-európai régió a kiigazítások zömét valószínűleg már maga mögött tudhatja. A nyugdíjrendszert érintő folyamatban lévő átalakítások szintén figyelmet érdemelnek. A költségvetési hiány nyugdíjpénztári vagyonból történő csökkentése (visszaállamosítás), jelentős kárt okozhat a nyugdíjpénztári szektornak, és alááshatja a szektor befektetéseinek biztonságába vetett bizalmat.
„Ahogy a gazdaság helyreállása lendületet kap, a munkaerő-piaci helyzet további javulására, illetve a háztartások szabadon elkölthető jövedelmének növekedésére számítunk. A következő pár évben továbbra is ezek maradhatnak a nettó pénzügyi eszközök felhalmozásának legfőbb hajtóerői” – mondta Fabio Mucci. A lakossági fogyasztásban és hitelfelvételi kedvben bekövetkező javulás mellett az idén a GDP-hez viszonyított nettó pénzügyi vagyon kis mértékű csökkenésére lehet számítani, a 2010-es körülbelül 27 százalékról 26 százalékra, ezt követően pedig stabil emelkedésre mindaddig, amíg 2015-re eléri a 32 százalékot.
„A munkaerőpiaci körülmények fokozatos javulása és a jövedelmek stabilabb növekedése együtt a háztartások hitelfelvételi hajlandóságának növekedését segítheti. A növekedés üteme azonban a válság előtti szint alatt marad – állapította meg Gianni Franco Papa. – A jelzáloghitelezés várhatóan továbbra is felülmúlja majd a fogyasztási hitelezést, ami a penetrációs lemaradásból és a háztartásoknak azon igényéből fakad, hogy javítsák lakhatási körülményeiket.” Ugyanakkor a devizahitelezést néhány országban érintő korlátozások és a szigorúbb szabályozási követelmények visszafoghatják a növekedést a jelzáloghitelezési üzletágban. A hazai devizában nyújtott jelzáloghitelek alternatívát jelenthetnek, de kivitelezhetőségük nagymértékben függ azon politikai kezdeményezésektől, amelyek célja a hazai devizában nyújtott hosszú távú refinanszírozási lehetőségek elérhetőségének javítása és a hazai tőkepiacok fejlesztése.
Bár a nem teljesítő hitelek problémájának teljes körű megoldása bizonyos időt vehet igénybe, a hitelminőséggel kapcsolatos problémák további normalizálódása általában véve támogatni fogja a hitelezés szélesebb körű ismételt élénkülését. A háztartások nem teljesítő hiteleinek aránya néhány országban, mint például Törökországban és Észtországban, már nem nő, míg a régió többi részében várhatóan 2011 első féléve és az év vége között tetőzik a különböző országok helyzetétől függően.
A közép- és kelet-európai régió első számú franchise-hálózataként az UniCredit kiváló helyzetben van ahhoz, hogy kiszolgálja a fellendüléssel párhuzamosan várható növekvő ügyféligényeket. Mindeközben az európai bankcsoport az üzleti modelljének konszolidációját célzó tevékenységek helyett inkább a fenntartható üzleti növekedést és az ügyfelek elégedettségét szolgáló stratégiai kezdeményezéseket részesíti előnyben. „Közép- és kelet-európai lakossági stratégiánk középpontjában az ügyfél-elégedettség áll – összegezte Gianni Franco Papa, az UniCredit CEE Division vezetője. – Az, hogy banki szolgáltatásaink még könnyebben elérhetőek legyenek ügyfeleink számára, s hogy kiszolgálásuk során még közelebb kerüljük hozzájuk, döntő fontosságú üzleti munkánk további fejlesztésében és új üzletek szerezésében. Éppen ezért fektetünk be hálózatunk bővítésébe, az alternatív közvetlen csatornákba és a CRM-be.”
