Jelentős adósságcsökkentés

Akár négy százalékponttal is csökkenhetett tegnap hazánk államadóssága azután, hogy a kormányülésen döntöttek a második nyugdíjpillérből visszatérő vagyonban található állampapírok bevonásáról. A további csökkenés a fennmaradó vagyonelemek értékesítésén és a megtakarítások mértékén múlik.

„Magyarország fordulóponthoz érkezett, a mai kormányülésen született döntéssel jelentősen csökkentettük hazánk államadósságát” – jelentette be tegnap Orbán Viktor miniszterelnök. Az adósságráta a kormány becslése szerint 81-ről 77 százalékra csökkent, miután a magánnyugdíjpénztáraktól az állami társadalombiztosításhoz visszatérők portfóliójában szereplő állampapírok – visszakerülve az állam tulajdonába – nem képeznek többé államadósságot. Orbán Viktor korábbi nyilatkozata szerint 1345 milliárd forintról van szó. A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy kilenc év után először történt ilyen irányú változás, a lépés mértékét pedig világrekordnak minősítette.

Egy ország sikeressége azon áll vagy bukik, hogy képes-e csökkenteni az államadósságot – mondta beszédében a miniszterelnök. Hozzátette: „Az eltelt húsz évben keservesen kellett megtapasztalnunk azt a régi bölcsességet, miszerint egy nemzetet karddal vagy adóssággal lehet legyőzni.” Az államadósság nem egy közgazdasági probléma, hanem ellenség, amelyet le kell győznünk, különben az győz le bennünket – hangsúlyozta Orbán.

Arról is beszélt a kormányfő, hogy megnyílt az út a tartós adósságcsökkenés előtt. Ezzel minden bizonnyal a hiánylefaragási törekvésekre utalt, mivel a mostani csökkentés egyszeri lépésnek tekinthető. Igaz, a későbbiekben a fennmaradó durván 1600 milliárd forintnyi vagyon értékesítése is megkezdődik. Ugyanakkor Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter arra utalt egy korábbi nyilatkozatában, hogy néhány, stratégiainak ítélt vállalatban meg is őrizheti frissen szerzett részesedését az állam. Ezzel viszont a bruttó adósságmutató nem javul, ugyanakkor a nettó mutató abban a pillanatban lecsökkent, amikor a nyugdíjvagyon az államhoz került. Erről azonban pontos adatokat csak augusztus közepén ismerhetünk meg, a jegybank előzetes pénzügyi számláiból.

Tegnap jó hírek érkeztek a költségvetés háza tájáról is: a deficit ugyanis immár harmadik hónapja „oldalaz” az eredeti éves hiánycél környékén, holott korábban sokan tartottak attól, hogy a második negyedév során jelentős emelkedés következik be. A május végi adatok szerint az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli hiánya 724,2 milliárd forintot tett ki, ez a költségvetési törvényben található éves előirányzat 105,4 százalékának felel meg.

Amennyiben a május végi egyenleget a magánnyugdíjpénztárakból származó bevételek időarányos teljesítésével korrigáljuk, akkor a hiány 503,9 milliárd forintra csökken. Ez az éves előirányzat alig háromnegyede (73,3 százaléka) – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményéből.

Ez kitér arra is, hogy a kabinet módosította korábbi hiánypálya-előrejelzését, részben az eddigi tényadatok, részben pedig a hamarosan esedékessé váló Mol-tranzakció figyelembevételével. Ezzel együtt a tényleges év végi hiánycél 1184,2 milliárd forint lesz, ami közel 497 milliárdos növekedésnek felel meg, mindez azonban a Brüszszel szemében perdöntő eredményszemléletű mutatót nem érinti.

Az új hiánycélhoz képest e hónap végére a deficit 90,9 százalékot ér el, s a harmadik negyedév végére 128,5 százalékra emelkedik. Ezek után, az év utolsó három hónapjában következik be a deficit visszaesése a hiánycél mértékére – jósolja az NGM.

Az IMF–EU-hitel lehívásakor volt a legnagyobb ugrás a bruttó mutatóban, habár ennek kisebbik részét fordították az állam közvetlen finanszírozására. Az államkötvények vásárlása mellett az ország devizatartalékait is gyarapította a nemzetközi kölcsön, amely egyébként azóta is emelkedő tenden-ciát mutat.

Az MNB legutóbbi adatai szerint már a 37,6 milliárd eurót is meghaladja a tartalék, ez közel 20 milliárd euróval haladja meg a 2008. októberi (azaz a hitelcsomag előtti) szintet.

Az IMF–EU-hitel lehívásakor volt a legnagyobb ugrás a bruttó mutatóban, habár ennek kisebbik részét fordították az állam közvetlen finanszírozására. Az államkötvények vásárlása mellett az ország devizatartalékait is gyarapította a nemzetközi kölcsön, amely egyébként azóta is emelkedő tenden-ciát mutat.

Az MNB legutóbbi adatai szerint már a 37,6 milliárd eurót is meghaladja a tartalék, ez közel 20 milliárd euróval haladja meg a 2008. októberi (azaz a hitelcsomag előtti) szintet.-->