Közeleg a lengyel váltás

Növekedés, biztonság, nyitottság – e három érték köré építette uniós elnökségi programját Lengyelország, amely július elsején váltja Magyarországot az Európai Unió Tanácsának élén. A lengyelek szerint ezekre van szükség ahhoz, hogy a következő fél évben teljesüljenek fő célkitűzéseik, nevezetesen az EU gazdasági növekedésének elősegítése, valamint politikai erejének fokozása.

A gazdasági bővülés felturbózása érdekében a lengyel elnökség egy új modell kidolgozását tartja szükségesnek, amely a szokásos „leckén” – a költségvetési hiány csökkentésén és az állami kiadások kordában tartásán – túl további intézkedéseket is tartalmazna. Az új modell a 2014–20 közötti uniós költségvetési ciklusra támaszkodik majd, amelynek a tervezetét ma mutatja be az Európai Bizottság, és amelynek formális vitája a lengyel elnökség alatt kezdődik el. A költségvetést úgy kell alakítani, hogy abban továbbra is a kohéziós politika kapja a legfontosabb szerepet. A program a konkrét célok között említi a belső piac fejlesztését, az európai mezőgazdaság modernizálását és versenyképességének biztosítását, a kkv-k tőkéhez jutásának megkönnyítését és EU-n kívüli piaci megjelenésük segítését, valamint például a határokon átívelő online tranzakciók akadályainak lebontását.

Ami a „biztonságos Európa” prioritást illeti, az elnökség ezen belül az uniós „gazdasági menedzsment” erősítését, valamint a pénzügyi piacok szigorúbb felügyeletét és szabályozását próbálja majd elősegíteni. A célkitűzések között szerepel egy olyan uniós energiapolitika kidolgozása is, amelynek révén az EU hatékonyabban tud fellépni a nemzetközi energiapiacokon. Varsó emellett le szeretné zárni az unió külső határvédelmének a megerősítését szolgáló jogszabály-módosításokat is.

A harmadik fő célkitűzés, a nyitottság keretében a csatlakozási tárgyalások és a keleti partnerség előrelendítése szerepel az elnökségi napirenden: utóbbi részeként kereskedelem és vízum szempontjából is könnyítéseket szeretnének kiharcolni az érintett országoknak, például Ukrajnának és Moldovának. Erre kínál alkalmat a szeptemberi keleti partnerségi csúcs, amelyet az eredeti tervek szerint a magyar elnökség rendezett volna meg.

Bár a program ambiciózusnak tűnik, helyi lapok emlékeztetnek: az uniós elnökség ma már csak kis hatalmat jelent, szerepe pedig koordinációra és közvetítésre korlátozódik. A Warsaw Business Journal szerint „Lengyelország elér majd kisebb előrelépéseket néhány célban, és ezeket nagy sikerként fogja eladni” – egy megállapítás, amely valószínűleg a magyar elnökségre vonatkoztatva sem áll messze a valóságtól.

A válasz valószínűleg az, hogy nem sokra” – ezzel a provokatív mondattal indította jegyzetét a Warsaw Business Journal újságírója.

Szerinte a lengyel média nagyon kevés figyelmet szentelt a magyar elnökségnek, és csak akkor írt róla nagyobb terjedelemben – negatív felhangokkal –, amikor a magyar kormány „egy szerencsétlen törvényt hozott a média kontrolljának a növeléséről”.

Igaz – ismeri el a jegyzetíró –, eközben a magyar elnökségnek azért sikerült fontos előrelépéseket elérnie egyes uniós politikákban.

„Nincs abban semmi meglepő, hogy erről keveset beszéltek, hiszen – ahogy ez a lisszaboni szerződés utáni érában már szokásos – Magyarországra nagyrészt adminisztratív feladat hárult” – írja a lengyel újság.

A válasz valószínűleg az, hogy nem sokra” – ezzel a provokatív mondattal indította jegyzetét a Warsaw Business Journal újságírója.

Szerinte a lengyel média nagyon kevés figyelmet szentelt a magyar elnökségnek, és csak akkor írt róla nagyobb terjedelemben – negatív felhangokkal –, amikor a magyar kormány „egy szerencsétlen törvényt hozott a média kontrolljának a növeléséről”.

Igaz – ismeri el a jegyzetíró –, eközben a magyar elnökségnek azért sikerült fontos előrelépéseket elérnie egyes uniós politikákban.

„Nincs abban semmi meglepő, hogy erről keveset beszéltek, hiszen – ahogy ez a lisszaboni szerződés utáni érában már szokásos – Magyarországra nagyrészt adminisztratív feladat hárult” – írja a lengyel újság. Lengyel–dán–ciprusi trió jön Sikeresnek ítélte a most záruló spanyol–belga–ma-gyar elnökségi trió munkáját a három ország kormányának EU-ügyekért felelős tagja. Mint Diego López Garrido, Olivier Chastel és Győri Enikő elmondta: elsősorban a gazdasági kormányzás kiterjesztése terén léptek túl az eredeti programon. Sikernek nevezték a horvát csatlakozási tárgyalásokat, hiányérzetük a külpolitikai együttműködés vagy a bevándorláspolitika integrációjának lassulása terén van. -->