Az orvosok, a mechanikai, valamint az elektronikai mérnökök nem sokára engedély nélkül vállalhatnak munkát Németországban, hogy ezzel is mérsékeljék az egyre égetőbb szakemberhiányt. Ez idáig a német vállalkozások csak akkor tölthették be az EU-n kívüli munkavállalók a pozíciókat, ha évente kevesebb, mint 66 ezer eurót kerestek, vagy nem volt rá németországi, vagy uniós pályázó. A javaslatról szerdán tárgyal a német szövetségi parlament.
„Németországnak az egész világból szüksége van kvalifikált munkaerőre” – olvasható a javaslatban, amelyet a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szemléz. Nem kétséges, hogy a belső erőforrások kiaknázására - mint a fiatalok és idősek továbbképzése – is szükség van, de a demográfiai folyamatok azt mutatják, hogy mindez nem lesz elég. Első körben a javaslatban szereplő munkaköröknél szüntetik meg az engedélykötelességet. Egyebek mellett a jövedelemhatárt az eddigi 66-ról 40 ezer euróra csökkentik.
A jelenlegi koncepció mellett a kormány további lépéseket is tervez: a bürokratikus akadályok csökkentésével ösztönöznék a magasan képzett németországi munkaerő mobilizációját. A harmadik országból érkezők számára pedig egy úgynevezett „Kék-kártya” programot hoznak létre, amellyel vonzóbbá akarják tenni a németországi munkavállalást.
Németországban még a jó fizetés ellenére sem maradnak az orvosok, akik elsősorban a rossza munkakörülményekre panaszkodnak. A német egészségpénztárak adatai szerint az országban mintegy 800 orvosi álláshely betöltetlen. Jörg-Dietrich Hoppe, a német orvosi kamara elnöke arra figyelmeztetett, hogy a következő tíz évben akár ötvenezer doktor is hiányozhat, mert egyre többen mennek nyugdíjba. A tavaly megürült négyezer háziorvosi praxisból a biztosítók szövetségének adatai szerint legalább hétszázat nem sikerült betölteni.
