Bár a személyi jövedelemadó változások életbe lépése nyomán a sajtóban már régóta lehetett olvasni az úgynevezett „bérkommandóról”, az most látszik valóban megvalósulni – mondta Máriás Attila, a BDO munkaügyi szaktanácsadója. A mai napon benyújtott „az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról” elnevezésű törvényjavaslat új hatásköri szabályokat delegál a munkaügyi ellenőrzésekhez.
Ezek a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés vizsgálatára vonatkoznának, amelyet a jövőben minden egyes munkaügyi ellenőrzés során, hivatalból le kell majd folytatni. Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy nem történt meg a kompenzáció, akkor a hatóság határozatot hoz.
A BDO szerint jó hír, hogy önmagában a kompenzáció elmulasztása nem lesz bírságalap, viszont egyéb munkaügyi szabálytalanságok esetén súlyosbító tényezőként veszik azt figyelembe. A jogkövetkezmények szigorát jelzi az is, hogy azok a cégek, ahol ez megállapításra kerül – a rendezett munkaügyi kapcsolatok analógiája alapján – a közbeszerzésektől is elbúcsúzhatnak. Valószínűleg ez utóbbinak lesz igen komoly visszatartó hatása, hiszen ma kevés hazai cég engedheti meg magának, hogy évekre kizárja magát az állami forrásokból.
Ha a szabályozás elfogadásra kerül, annak két fontos, előre látható következménye lesz. Az egyik, hogy jó eséllyel megszaporodnak azok a panaszbejelentések, melyek az érintettek adóváltozással kapcsolatos bérkompenzációját hiányolják. Erre eddig azért nem volt példa, mert nem volt hatóság, amely hatáskörrel rendelkezett volna – mutatott rá a szakember. – A másik következmény, hogy bizonyos szektorok munkáltatói munkakörök összevonásával, tehát pozíciók, munkahelyek megszüntetésével tudják majd az átterhelt plusz költségekkel is járó kötelezettségeiket teljesíteni.
