Magyar gazdaság

"Pavlovi reflexet ne" - Befagyasztott uniós költségvetés

A becsült inflációval növekedne csak 2013-hoz képest az Európai Unió költségvetése a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat értelmében, amit szerdán fogadott el az Európai Bizottság. A felzárkóztatásra és a közös agrárpolitikára fordítandó kiadások reálértékben valamelyest csökkennének, hogy több pénz legyen kutatásra, oktatásra, infrastruktúra-fejlesztésre és a külkapcsolatokra.

Hogyan építsünk több Európát nagyjából-egészében ugyanannyi pénzből?” – az EU költségvetési biztosa így summázta azt a javaslatot, amit szerdán fogadott el az Európai Bizottság a 2014 és 2020 közötti keretköltségvetésről, más néven többéves pénzügyi tervről. Janusz Lewandowski szavaiból kiderült, hogy a Bizottság a következő hétéves periódusban 2013-hoz képest 2011-es árakon számolva csak a becsült inflációval növelné az uniós kiadásokat, amit akár reálértéken történő befagyasztásnak is tekinteni lehet – írja a BruxInfo.

Brüsszel pénzügyi kötelezettségvállalás szintjén a 2014 és 2020 közötti időszak átlagában a 27-ek nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,05 százalékát javasolja, ami összegszerűen a hét évre 1 billió 25 milliárd eurót jelent. A tényleges kifizetések a hét év átlagában, 972,2 milliárd eurót tennének ki.

Az Európai Bizottság elnöke emlékeztetett rá, hogy a tényleges kifizetés a GNI 1 százaléka lenne, ami „nagyon közel áll a nettó befizető országok pozíciójához”. „Ez egy hihetetlenül realista költségvetés” – ment elébe a várható kritikáknak José Manuel Barroso. „Nincs unió szolidaritás nélkül. Ez egy nagyon jó javaslat” – közölte a Bizottság feje, aki óva intett a „pavlovi reflexektől”, a bizottsági javaslat elhamarkodott bírálatától.

A gazdasági, szociális és területi kohézióra a hét év alatt 376 milliárd eurót fordítana az Európai Bizottság, míg a közös agrárpolitika büdzséje 371,72 milliárd euró lenne. Az oktatásra és a képzésre ugyanakkor 68 százalékkal, a kutatásra és fejlesztésre pedig 46 százalékkal költene többet az EU a jelenlegi időszakhoz képest.

Jelentős változtatásokat javasol a Bizottság a költségvetési bevételi oldalán. A pénzügyi tranzakciók megadóztatásából származó bevételekből és egy új, uniós áfából álló saját forrás rendszert hoznának létre. Lewandowski elmondta, hogy feltételezésük szerint a saját források bevételi oldalon belüli aránya 2020-ig optimális esetben elérné a 40 százalékot, erre a szisztémára egyébként legkésőbb 2018-ban állnának át. Jelenleg 76 és 80 százalék között van a tagállami befizetések aránya a bevételi oldalon.

A biztos úgy becsüli, hogy a pénzügyi tranzakciós adóból 2020-ra több mint 30 milliárd euró, a maximum 2 százalékos európai áfából pedig további 30 milliárd euró. Barroso hangsúlyozta, hogy a tranzakciós bevezetését minden tagállam támogatja, igaz többen közülük feltételként szabnák, hogy azt globális szinten vezessék be, és ne csak az EU-ban.

 

Lewandowski támogatás áfa EU Barroso tranzakciós adó költségvetés
Kapcsolódó cikkek