A kormányfő szóvivője szerint Magyarországon a befizetett személyi jövedelemadó minden tíz forintjából hét forintot elvisz az államadósság kamatterhe; ahelyett, hogy ebből a pénzből utak épülnének, egészségügyi intézményeket vagy iskolákat újíthatnánk fel. Azzal, hogy csökken az államadósság mértéke, egyrészt csökkenek a kamatkiadások – így reagált Szijjártó Péter arra a felvetésre, hogy milyen, rövid távon vagy azonnal érzékelhető pozitív hatása lesz az államdósság csökkentésének, amit az emberek a hétköznapokban is érzékelhetnek.
Másrészt a mostani lépés nem önmagában értelmezendő, hanem együtt azzal az akciótervvel, amelynek révén a kormányzat átszervezi az államadósságot krónikusan újratermelő területeket; ilyen például a nyugdíjrendszer átszervezése, a kötelező magánnyugdíjpénztári szisztéma például minden évben a másfél százalékának megfelelő újabb adósságot termelt, hiszen az államnak valahogy ki kellett pótolnia a nyugdíjkassza hiányát, amit egy idő után csak hitelből lehetett megoldani – tette hozzá a miniszterelnöki szóvivő.
Az átvett – az államhoz visszatért - magánpénztári vagyon nagyjából háromezer milliárd forint. Ebből 1340 milliárd forint körüli érték állampapírokban volt, amit most bevon az állam és így csökkenti egy lépésben az államadósságot – reagált a szóvivő. A vagyon elemeivel ugyanakkor nagyon óvatosan kell eljárnia az államnak, hiszen ezek árfolyama változó. Ha az államnak az a célja, hogy ezeket az értékpapírokat eladja, akkor ehhez igazán megfelelő időpontot kell találni - tette hozzá Szijjártó Péter.
Másrészt a részvények között megtalálhatók stratégiai magyar vállalatok papírjai is. A velük való gazdálkodás attól is függ, hogy – például a Mol-részvények visszavásárlásához hasonló döntések mentén – más ágazatokban is szeretne-e lépéseket tenni a kormányzat a nemzeti ipar újjáélesztése érdekében. Az erre vonatkozó stratégia is fontos szerepet játszik majd annak eldöntésében, hogy az államhoz visszajött magán-nyugdíjpénztári vagyonnak a kezelése hogyan történik – hangoztatta a miniszterelnöki szóvivő.
Hogy folyó kiadásokra is költenek-e az átvett vagyonból, az szintén attól a stratégiától függ, amely dönt az átvett értékpapírok (részvények) sorsáról. Azt azonban megerősítette: terveik szerint őszre újabb adósságcsökkentésről dönt majd a kabinet, a mostani négy százalékosnál az némileg kisebb, várhatóan 2,5-3 százalék körüli lesz – mondta Szijjártó Péter.
