Tartalékból elvonás lett

A fokozódó világgazdasági kockázatokra hivatkozik a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvénymódosítási javaslat, valamint tárcájának tegnapi közleménye is annak kapcsán, hogy a február közepén bejelentett költségvetési zárolásokat immár teljesen elvonják a fejezetektől. Vagyis a tárcák immár nemcsak nem férnek hozzá ezekhez az összegekhez, hanem azokat meg sem kapják.

A stabilitási tartalék ilyen formájú felhasználása az államháztartási folyamatok láttán nem meglepő, sőt, maga a törvényjavaslat indoklása is megjegyzi: betervezett adóbevételek jelentős mértékű elmaradására számítanak, ugyanakkor egyes kiadások a jelek szerint túllépik a számukra tervezett éves előirányzatot.

E fejleményeket vezeti át a költségvetési törvényen a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) friss törvénymódosítási javaslata. Elfogadása esetén a társaságiadó-bevételi várakozás 84 milliárd forinttal lenne alacsonyabb a még hivatalosnál, áfából közel 70, evából pedig 16 milliárd forinttal számít kevesebbre a kormány. A közoktatási és szociális feladatok ellátása majd húszmilliárddal kerül többe a módosító szerint, mint korábban hitték, és további közel 25 milliárdot emészt fel az önkormányzatoknak folyósítandó bérpótló juttatás. A várható éves kamatteher 15 milliárd forinttal lesz magasabb, mint vártuk.

A bevételek elmaradása és a kiadások csökkentése kéz a kézben halad előre: olyannyira, hogy a büdzsé egyenlege a korábbi stabilitási tartalék beolvasztásától egy fillérrel sem módosul. A javaslat egyik mellékletéből ugyanakkor kiderül: amennyiben a költségvetési elmaradások és túlfutások nélkül kerülne sor a tartalék elvonására, a központi alrendszer egyenlege 437,1 milliárd forintot tenne ki, ez a pénzforgalom szerinti (és nem a Brüsszel számára fontos eredményszemléletű) kimutatás alapján csupán 1,5 százalék körüli GDP-arányos hiánynak felelne meg.

A szerda este a T. Ház elé került javaslat egyelőre nem tükrözi a Mol-részesedésszerzés kapcsán szükségessé vált költségvetés-módosítás. A hétfőn elfogadott javaslat és az NGM keddi államháztartási jelentése szerint is immár 1184,3 milliárd forint a hivatalos hiánycél az idén (szemben a korábbi 689 milliárddal), a mostani javaslat azonban 685 milliárd forint körüli deficitcélról értekezik. Ennek oka – a tárca közlése szerint – az, hogy a hétfőn elfogadott módosítás még nem lépett hatályba, márpedig „csak hatályos törvényeket lehet módosítani”.

Számkavalkád

Az első öt hónapban az önkormányzatok nélküli deficit 724,2 milliárd forintot tett ki. Ehhez képest az eredeti költségvetési törvény 687,4 milliárdos hiánnyal számolt, ezt a hét elején a Mol-biznisz 1184,3 milliárdra tornázta fel (az eredményszemléletű uniós deficitet nem érinti az ügylet). A június 22-i javaslat immár 685,7 milliárd forintos hiányt tartalmaz.