A tervek szerint 2014-ig annyi új egyenruhást telepítenek, hogy az egész országban vissza tudják állítani a teljes határellenőrzést.
A dán kormány májusban döntött az ellenőrzés részleges bevezetéséről. Emlékezetes: az Észak-Afrikából érkező menekülthullám miatt több tagállam is fontolgatott hasonló lépéseket, és uniós szinten is felmerült a schengeni rendszer reformjának szükségessége.
Végül nem a menekültáradattól leginkább sújtott valamelyik déli állam, hanem a dán kormány döntött a szigorítás mellett. Ellenzéki kezdeményezésre az ottani parlament pénteken voksolt a kormány által tervezett intézkedések visszavonásáról, de a szavazást a kormányoldal nyerte.
Az intézkedést élesen bírálta a szomszédos Németország és Svédország, valamint az Európai Bizottság is. A schengeni határ-ellenőrzési kódex lehetővé teszi az ellenőrzés ideiglenes visszaállítását a belső határokon „a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély esetén”. Nyilvánvaló azonban, hogy sem Németország, sem Svédország irányából nem várhatók ilyen súlyos kockázatok. Ráadásul az effajta intézkedések időtartama csak különleges esetekben haladhatja meg a 30 napot. A schengeni egyezményt Dánia azzal igyekszik kijátszani, hogy nem határőröket, hanem vámosokat telepít a határokra, mivel az előbbiek inkább az országok között mozgó személyeket, míg az utóbbiak az árukat ellenőrzik.
A határőrizet visszaállítása nagyon rossz üzenet a mai Európában, amelynek most együtt kell növekedni, nem pedig széthúzni – mondta korábban Guido Westerwelle német külügyminiszter szóvivője. Élesebben fogalmazott Manfred Weber német EP-képviselő, aki „teljesen elfogadhatatlannak” nevezte a dán intézkedéseket, és az utazás szabadságának korróziójáról beszélt. Szerinte az, ahogy Dánia indirekt módon próbálja visszaállítani az ellenőrzést, aláássa a schengeni rendszert.
Schengen az EU legnépszerűbb és leginkább állampolgárbarát rendszere – mondta Jean Asselborn, Luxemburg külügyminisztere, aki azt várja az Európai Bizottságtól, hogy a „legvégsőkig elmegy” az EU alapelveinek védelmében. Cecilia Malmström belügyi biztos szóvivője pénteken bejelentette: az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy a Dánia által bevezetett intézkedések összhangban vannak-e a schengeni egyezménnyel és az uniós szabályokkal.
Közben a dán kormány tagjai minden fórumon igyekeznek bizonygatni a lépés szükségességét és jogszerűségét. Claus Hjort Frederiksen pénzügyminiszter júniusban azt mondta, megugrott a határon átnyúló bűnözés aránya, beleértve a drog- és emberkereskedelmet. Lard Barfoed belügyminiszter hozzátette: „Be kell zárnunk a kelet-európai bűnözőket.” Peter Christiansen adóügyi miniszter pedig azzal próbálta nyugtatni a kritikusokat, hogy a Németországból és Svédországból érkező utasok többsége semmit nem vesz majd észre az intézkedésekből, nem kell az ellenőrzések miatt kialakult dugóktól vagy kellemetlenségektől tartani.
Az intézkedésnek Dániában is akadnak ellenzői. A gyáriparosok szövetsége szerint a szigorítás káros hatással lehet az áruforgalomra.
Politikai okok
A kormány döntésea populista Dán Néppárt erősödésével magyarázható. Lars Lokke Rasmussen kisebbségben kormányzó jobbközép koalíciója jelenleg is e párt támogatására szorul, és valószínűleg szüksége lesz rá akkor is, ha a novemberben esedékes választások után is kormányon kíván maradni.
