Simor a kínai befektetőinkről és a boldog békeidők végéről

Az inflációban nagyon ellentétes folyamatok hatnak, külső, kínálati oldalról a nyersanyag és az olaj ára nyomja felfelé. Ezért rövid távon a 3 százalékos cél feletti a drágulás. Ugyanakkor a belső piac még talán gyengébb is, mint korábban gondolták. Emiatt jövőre a cél közelébe süllyedhet a pénzromlás, de ennek az az ára, hogy a jelenlegi szinten kell, hogy maradjon a jegybanki alapkamat – fogalmazott Simor András az MGYOSZ tanácskozásán.

Mint mondta, három fontos kockázati tényező térítheti el az inflációt ettől a pályától. Egyrészt a nyersanyagok ára tovább emelkedhet, ami további szigorítást tenne szükségessé. Másrészt az eurózóna válságának súlyosabbá válására is fel kell készülni, mint Simor mondta, bár látszanak pozitív fejlemények, ez még messze nem a történet vége. Magyarországot a magas adósságállománya miatt továbbra is a kockázatosabb országok közé sorolják a befektetők. Ez az árfolyamleértékelődésen keresztül fejtene ki negatív hatást az inflációra. A harmadik egy pozitív forgatókönyv, amely szerint a Széll Kálmán terv fogadtatása a vártnál kedvezőbb, és ez a felértékelődésen keresztül enyhíteni az inflációs nyomást.

Simor kiemelte, hogy a GDP-növekedését a nettó export és a készletek, illetve a hibatényező növelte a KSH statisztikája szerint. A lakosságnál inkább az óvatossági megtakarítások dominálnak, a beruházások terén pedig csak a nagyprojektek miatt látható bővülés, amelyek az autóiparban zajlanak. A fogyasztási ráta leesett 87 százalék körüli szintre a válság előtti, 90 százalék körülről. Azonban a korábbi szinthez képest még ez sem biztos, hogy fenntartható. Ugyanakkor a jegybankár szerint inkább a mostani szint, mintsem a magasabb számít egészségesnek.

A bizonytalanság növekedése is fokozta a megtakarításokat, illetve a hitelezésben is szigorú feltételeket alkalmaznak a bankok. Emiatt a magánberuházások, amelyek elsősorban az ingatlanpiachoz köthetők, nagyon alacsony szinten van. A foglalkoztatási helyzet eközben alig javul, ami a vállalkozói szektor számára laza munkaerőpiacot biztosít.

A mostani nyersanyagár-sokk sok tekintetben meghaladja a válság előttit. Az élelmiszereknél például ez a helyzet, de a kőolaj is hasonló emelkedést mutat, mint 2007-2008-ban. Ez azonban sokkal kevésbé épült be a maginflációba, mivel a lakosság a plusz jövedelmet, ami például az adórendszer átalakításából adódik, elsősorban megtakarítja.

A pénzügyi piacokon Magyarország kockázati megítélésében a régióhoz viszonyítva 2011 elején volt egy nagyon jelentős javulás. Azóta stabil a megítélés, de még mindig jelentős a különbség a régióhoz képest, ami valószínűleg akkor tud szűkülni, ha a kormány meg is valósítja a bejelentett terveket. A legutóbbi görög problémák egyelőre nem hatnak ránk.

Magyarország ma sokkal stabilabb fundamentumokkal rendelkezik, mint három évvel ezelőtt. A válság kezdete óta több adósságot fizet vissza a lakosság és a vállalati szektor is, mint amennyit felvesz. A vállalati hitelek terén a balti államokhoz hasonlítunk, a régió többi országában már elindult felfelé ez a trend, ha volt egyáltalán visszaesés. A bankok a kamat jellegű hitelkondíciókat 2007 eleje óta majdnem folyamatosan szigorítják. Várhatóan 2011 második-harmadik negyedévében is tovább szándékoznak ezt folytatni. A nem kamatjellegű feltételek kicsit enyhültek eközben, de emögött az is van, hogy csak egy szűkebb réteg kap hitelt. Utóbbiak terén nem várható továbbra sem szigorítás a lakossági szektornál sem, de a kamatkondíciókban igen.

A jövőre nézve továbbra is a nettó export lesz a növekedés motorja, de már a fogyasztás és a beruházások is élénkülhetnek valamelyest. Az adósmentő csomagnak a fogyasztásra gyakorolt hatása szerény lesz. A munkaerőpiacon is lassú lesz a javulás, a kormány a munkakínálat-növelésével próbál.

Az ajánlott béremelésről azt mondta, hogy a munkaerő kínálatát komolyan növelheti, miközben a munkaerő magasabb ára miatt a kereslet alacsonyabb lesz. Az alacsonyabb fizetésűek körében lenne a legnagyobb szükség az élénkítésre, amihez a bérek kényszerű emelése nem járul hozzá, sőt, ellenkező hatással van.

Ha fennmarad a külső finanszírozási többlet, és a növekedés rááll a 2-3 százalékos ütemre, akkor egészséges adósságpálya bontakozhat ki. Az államháztartás strukturális helyzetét jobban szemléltető hiánymutató idén -4,2 százalékra romlik, fundamentálisan jelentős költségvetési lazítás zajlik, ami az adócsökkentésből adódik. Ez 2012-re megfordul, a ciklikusan kiigazított egyenlegben egy nagyon jelentős javulás következhet be.

Kérdésre válaszolva elmondta az elnök: 2009 májusa óta Magyarország nem függött a pénzügyi szervezetektől, a piacról finanszírozta magát. A kormány semmilyen figyelő szemet nem szeretne látni a gazdaságpolitika körül, ezért a drágább, piaci forrás mellett tette le a voksát. A kínaiak nagyon konzervatív befektetők, Simor nem számít arra, hogy rövid távon bármi hatással lennének a magyar gazdasági folyamatokra.

A sokkok szerepe felerősödött, és nem tud senki azzal biztatni, hogy visszatérnek a boldog békeidők. Sokkal gyorsabban reagáló, a változások szelére is reagáló vállalkozói magatartást fog kikényszeríteni a nemzetközi környezet. Ezért is nagyon fontosak az adminisztrációs terheket mérséklő kormányzati intézkedések, mert így sokkal versenyképesebbek és rugalmasabbak lehetnek a hazai vállalkozások, amennyiben ezek a változtatások végbe mennek.