Magyar gazdaság

"Matolcsy gazdaságpolitikája tankönyvszerűen megvalósíthatatlan"

Chikán Attila szerint a Matolcsy-féle gazdaságpolitika „tankönyvszerűen megvalósíthatatlan”. Hangsúlyozta, az egykulcsos adórendszer önmagában működőképes lett volna, azonban a mostani 16 százalékos szja-rendszernek „rossz helyen van a súlypontja”.

„Sokat nem ígért, de amiket ígért, azok nagyok voltak” – mondta Chikán Attila Az Origo-nak adott interjújában a kormány vállalásai kapcsán. „Egymillió új munkahely tíz év alatt. Vagy hogy a gazdasági növekedés legalább három százalék lesz, de az optimista variánsban felpörög öt-hét százalékra. Akkor is leírtam, most is tartom, hogy ez a növekedési ütem messze nincs benne a magyar gazdaságban. Ezt nem lehet megcsinálni. Különösképpen nem lehet megcsinálni azzal az intézkedéssorozattal, amellyel a kormány ennek nekiindult” – hangsúlyozta az első Orbán-kormány gazdasági minisztere.

Véleménye szerint irányt kellene váltani. „Ezt a miniszterelnök a minap kilátásba is helyezte, amikor jelezte, hogy felülvizsgálják a növekedési pályát, és intézkedéseket hoznak a költségvetési hiánycél tartása érdekében. Az a fajta gazdaságpolitikai hitvallás, amelyet Matolcsy György képvisel és őszintén mondom, nem tudom, kik állnak még mögötte, és ami szerint a belföldi kereslet erősítésével kell építeni a növekedést, ez egy olyan kis, nyitott gazdaság esetén, mint a magyar, szinte tankönyvszerűen megvalósíthatatlan” – emelte ki Chikán Attlika.
Arra a kérdésre, hogy a Matolcsy-féle gazdaságpolitika megbukott-e úgy válaszolt: „Talán sikerülhetett volna, ha a kedvező körülmények nagyon szerencsésen egybeesnek. Ez nem következett be”.

Az egykulcsos adóról elmondta: „Önmagában az egykulcsos adórendszer működőképes lehet, de ahhoz, hogy mozgásba hozza a gazdaságot, még jó pár dolgot hozzá kell tenni”. Hangsúlyozta, a mostani 16 százalékos szja-rendszernek rossz helyen van a súlypontja: bevezetésével tipikusan azok a magasabb jövedelmű rétegek jártak jól, amelyeknek józan tagjai beállították a fogyasztásukat egy meghatározott szintre, amin az adott helyzetben nemigen akarnak lényegesen változtatni. Vagyis ettől nem fog a lakossági fogyasztás felfutni, nem tud lendületet adni a gazdaságnak - annál kevésbé, mert az e körben keletkezett jövedelemhatást jócskán ellensúlyozza az alacsonyabb jövedelműek egyre nehezebb helyzete. Ahhoz pedig, hogy a magasabb jövedelműek többlete aktív befektetéssé alakuljon, más befektetési légkör, erős stabilitás és bizalom kellene, de az elmúlt egy évben ez nem alakult ki.

A nyugdíjpénztári vagyon átvétele kapcsán megjegyezte, nem tartja jónak azt a logikát, ami alapján ezzel a pénzzel sáfárkodik a kabinet. „Az elképzelés az lehetett, hogy ez a pénz kitart addig, amíg a gazdaság beindul, felpörög akár jóval 3 százalék fölé, és lényegében kinőjük ennek a megtakarítás felélésnek a következményeit” – hangsúlyozta.

Úgy látja, a három százalékot elérő, vagy túlszárnyaló növekedés azonban "nem jött be, most úgy tűnik, hogy a két százalékos bővülés is optimista. Az egész elején már látszott, kellett volna, hogy látszódjon, hogy ez nem jön be. A munkaerőpiac ennek az egyik vetülete: nem lehet foglalkoztatás-bővülést csinálni, munkahelyeket tömegével teremteni parancsszóra”.

A kormány legambiciózusabb célja az egymillió új munkahely teremtése volt. Ez azt igényelné, hogy mindent a munkahelyteremtésnek rendeljenek alá, azonban részben kényszerből, részben pedig gazdaságpolitikai hibából nem ezt teszik. Hosszú-hosszú évek óta követeli azt számos közgazdász és a munkáltatói réteg, hogy a bért terhelő, a munkáltatót terhelő járulékot mérsékelni kellene. Ez nem történt meg, helyette a személyi jövedelemadóban lépett a kormány, ott is csak a felsőbb réteget érintő csökkentés történt, de attól nem lett több munkahely, viszont jelentős bevételtől esett el az államkassza, szögezte le Chikán Attila.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek