A Kelet-Európában erőteljesen lassult a második negyedévben – emlékeztetnek a Roubini Global Economics (RGE) elemzőház közgazdászai. Ez azzal függ össze, hogy az eurózónában, a régió kulcsfontosságú exportpiacán is elveszett a lendület.
Magyarország gazdasága a vártnál jobban lassult, 1,5 százalékkal bővült a éves alapon, és megállt negyedéves összehasonlításban, amely veszélyezteti a nagyra törő költségvetési célokat, és arra kényszeríti a kormányt, hogy további költségvetési intézkedésekre tegyen ígértet – írják az RGE elemzői.
„Teljesen nyilvánvaló, hogy egy 3 százalékos bővülésre beállított költségvetés esetében, ahol a növekedés, úgy tudjuk, 2 százalék környékén lesz, ott az egy százalékkal alacsonyabb költségvetési bővülés miatt nyilvánvalóan keletkezik legalább 100 milliárd forintnyi hiány” – jelentette ki a múlt héten Orbán Viktor, a kedvezőtlen GDP-adat után. A kormány kiadáscsökkentéssel és bevételnöveléssel orvosolja a hiányt ősszel.
A Morgan Stanley közgazdászai is hasonlóan vélekednek, mint az RGE elemzői: külső sokkok „büntették” az exportvezérelt kilábalás, miközben a belföldi kereslet még mindig nyomott. A közgazdászok meglátása szerint Magyarország alig növekszik majd a következő hat hónapban negyedéves alapon. Hangsúlyozzák, a második negyedben megtorpant a gazdaság; 2011-ben csupán 1,6 százalékos növekedésre számítanak összességében (a korábbi 2,6 százalékos becslésüket módosították), valamint 2012-ben 1,4 százalékos növekedést várnak Magyarországtól (korábban 2 százalékos bővülést vetítettek előre) – zárul a kommentár.
Tehát, ha az Orbán Viktor által jelzett 2 százalékos növekedés sem valósul meg idén, akkor még nagyobb kiigazításokra kerülhet sor, mint amelyet a kormányfő bejelentett.
Csehországban a növekedés 2,4 százalék (negyedéves alapon 0,3 százalék) a második negyedben, míg Romániában 1,4 százalék (0,2 százalék negyedéves alapon). Lengyelországban csak később ismerhetjük meg a GDP-adatokat, azonban várható, hogy szintén gyengébb lesz a gazdasági aktivitás az első negyedhez képest – folytatják az RGE szakértői.
A csökkenő külföldi kereslet akadályozza az exportvezérelt növekedés a régióban a következő negyedévekben, miközben a belföldi kereslet vérszegény az országokban. Magyarország és Csehország – a régió két legnyitottabb gazdasága – van a leginkább veszélyben a külföldi kereslet apadása miatt. Lengyelország részlegesen védettnek tekinthető a viszonylag nagy belső piaca miatt – emelik ki az RGE közgazdászai. Hozzáteszik, a fokozódó kockázatot jelent az eurózóna adósságválsága és a globális gazdaság lassulása, amely negatív tovagyűrűző hatást gyakorolhat a belföldi keresletre.
A jövőbeli növekedésre nézve nagyfokú bizonytalanságot jelent a háztartások óvatossága, miközben a vállalatok elhalasztják beruházási terveiket. Ez tovább késleltetheti a belföldi kereslet helyreállását.
A monetáris politikai döntéshozóknak a régióban korlátozott lehetőségül van: a cseh alapkamat már így is a történelmileg legalacsonyabb szinten van, míg Magyarországon, Romániában és Lengyelországban óvatosnak kell lenni minden lépés tekintetében, amely gyengítheti a helyi fizetőeszközt és nehezíti a hitelfelvevők helyzetét, akik külföldi devizában adósodtak el.
