Az elsősorban az uniós bértrendekről rendezett tanácskozáson kifejtette, hogy gazdaságilag korlátot szab ezeknek az intézkedéseknek a kockázata, politikailag az egyes kormányok illetékességi és mozgástere, szociálisan pedig egyebek között a társadalmi kohézióra, illetve a szegénység felszámolására irányuló törekvés.
A magyar biztos arra is rámutatott, hogy az EU aszimmetrikusabbá vált a válság nyomán. Egyes országok jól teljesítenek, azaz megőrizték a pénzügyi stabilitást és az elmúlt évben már csökkentették a munkanélküliséget, máshol viszont adósságcsapda keletkezett, a jelentősen megemelkedett és nőtt az elszegényedés kockázata is.
A tanácskozás középpontjában álló bérek kérdéséről Andor László elmondta: az fontos tényező a gazdasági és adósságválság leküzdésében. A bérek és jövedelmek alakulása befolyásolja a növekedés kilátásait, hiszen szerepet játszik a versenyképességben és a kereslet alakulásában is. A növekvő béregyenlőtlenség emellett veszélybe sodorhatja a társadalmi összetartást és bizalmat.
A makrogazdasági egyenlőtlenségek kiigazításában az idei uniós gazdasági kulcsdokumentumok, köztük az éves növekedési jelentés és a versenyképességi paktum is fontos szerepet tulajdonít a bérek kérdésének - hangoztatta Andor László.
A konferencia margóján rendezett sajtótájékoztatón, egy kérdésre válaszolva Andor László úgy vélte, Magyarországon szükség lenne az érintett felek (munkáltatók és munkavállalók) jobb bevonására a munkaügyi szabályok előkészítésébe. Mint emlékeztetett, a "gyengülő szociális párbeszéd" miatt már ő is kifejezte aggályait, és hasonló bírálatok hangzottak el a munkaügyi kérdésekről minap rendezett európai parlamenti tanácskozáson is.
