Brüsszel a távközlési különadó ellen

Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, törölje el a távközlési szolgáltatókra tavaly Õsszel bevezetett ágazati különadót. Brüsszel szerint ugyanis az adóteher nem felel meg az unió távközlésre vonatkozó jogszabályainak. Az EU irányelvei szerint a távközlési szolgáltatók által fizetendÕ díjakból csak bizonyos igazgatási és szabályozási költségek fedezhetÕk.

„Magyarország esetében a bevétel a kormány költségvetésébe jut, ez a bizottság álláspontja szerint nem felel meg a vonatkozó uniós szabályozásnak” – hangoztatta Jonathan Todd, a testület szóvivÕje brüsszeli sajtótájékoztatóján. Kérdésre válaszolva hozzátette: véleményük szerint közvetlen adóról van szó. Magyarország – olvasható a bizottság állásfoglalásában – azon kötelezettségének teljesítését is elmulasztotta, hogy az érdekelt felekkel megfelelÕ módon konzultáljon a távközlési szolgáltatókat sújtó terhek megváltoztatásáról.

Hasonló ügyben Brüsszel idén márciusban, amikor a Magyarország elleni eljárás is elindult, már az Európai Bíróság elé idézte Spanyol- és Franciaországot. Magyarországnak két hónapon belül tájékoztatnia kell a bizottságot arról, hogyan kívánja az intézkedést összhangba hozni az uniós jogszabályokkal. Ha ezt elmulasztja, Brüsszel ezt az ügyet is az Európai Bíróság elé viszi.

Az eredetileg 2012-ig szóló, módosított formában további két évig kilátásba helyezett távközlési különadó a félmilliárd forintnál nagyobb éves bevételÛ cégekre vonatkozik, az ötmilliárd alattiak adóterhe 4, az e fölöttieké 6,5 százalék. Ez a legnagyobb szolgáltató Magyar Telekom esetében 27 milliárd forintnyi többletkiadást, szektorszinten évi 60 milliárdot jelent a költségvetésnek.

Az érintett távközlési szolgáltatók mostani megkeresésünkre nem kívánták kommentálni a hírt, korábbi nyilatkozataik azonban nemcsak a különadó tényét, hanem azt a döntést is kezdettÕl kifogásolták, hogy az adó alapja a nettó árbevétel, nem pedig a nyereség lett. Ez ugyanis nem egyenlÕ terhet ró az ágazatban mÛködÕ cégekre, az alternatív operátorok feleakkora EBITDA-val mÛködnek. Vannak olyan szolgáltatók is, amelyeket a különadó tett veszteségessé, s ez kizárhatja Õket a közbeszerzési tendereken való részvételbÕl, ennek ugyanis elÕfeltétele az elmúlt három évre kimutatható nyereség. A Magyar Telekomnál a részvényesek is megérezték a többletterhet, a korábban megszokott részvényenkénti 74 forint helyett a 2010-es üzleti év után már csak 50-et kaptak.

A különadó kapcsán felmerül a kérdés, ki fizeti meg ténylegesen ennek az árát. A szolgáltatók akkori válaszaikban többnyire a mÛködési költségeik további optimalizálását említették, vagyis ez azóta érintette az ágazatban dolgozók létszámát, bérét, juttatásait, de csökkentette a beszállítóknak fizetett összegeket is.

A nagy cégeknél a különadó a következÕ évek nagyberuházásaira is kedvezÕtlen hatással van, bár mint Bölcskei Imre, a Hírközlési ÉrdekegyeztetÕ Tanács elnöke lapunk megkeresésére ezzel kapcsolatban megjegyezte, a dinamikusan változó távközlési piac bizonyos beruházásokat mindenképpen kikényszerít a szolgáltatókból. Idesorolhatók például a mobiloperátoroknál mostanában zajló nagyszabású széles sávú fejlesztések. Hozzátette: az államnak ugyanakkor érdemes lett volna alapos számításokat végezni, hogy amit a különadóval nyer a vámon, nem veszíti-e el a réven, a szolgáltatók már említett kényszerlépéseinek adó- és egyéb járulékvonzatán.

A kormány nem lát okot a módosításra a távközlési cégek nyereségalapú adójával kapcsolatban. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivÕ közleményében úgy reagált a brüsszeli döntésre: a különadó „azt a célt szolgálta, hogy ezek a vállalatok is megkapják a közteherviselésben való arányos részvétel lehetÕségét. Ezért a nemzeti ügyek kormánya szerint nincs ok változtatásra, és vállaljuk az errÕl szóló vitát az Európai Bíróság elÕtt is.

Az MTI brüsszeli forrásokra hivatkozva megjegyzi, hogy

a mostani felszólítás után még mindig van lehetÕség tárgyalásra, a bizottság meggyÕzésére, hogy az adó teljes egészében megfelel a szabályozásnak.

Több olyan intézkedése is volt már a magyar kormánynak, amely kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után – értesült a Világgazdaság névtelenséget kérÕ, az Európai Bizottsághoz közel álló forrásból. Bár hivatalos információt Brüsszel nem adhat ki a hasonló ügyekrÕl, úgy tudjuk, hogy több különadót is vizsgálat alá vonhatnak.

A kormány nem lát okot a módosításra a távközlési cégek nyereségalapú adójával kapcsolatban. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivÕ közleményében úgy reagált a brüsszeli döntésre: a különadó „azt a célt szolgálta, hogy ezek a vállalatok is megkapják a közteherviselésben való arányos részvétel lehetÕségét. Ezért a nemzeti ügyek kormánya szerint nincs ok változtatásra, és vállaljuk az errÕl szóló vitát az Európai Bíróság elÕtt is.

Az MTI brüsszeli forrásokra hivatkozva megjegyzi, hogy

a mostani felszólítás után még mindig van lehetÕség tárgyalásra, a bizottság meggyÕzésére, hogy az adó teljes egészében megfelel a szabályozásnak.

Több olyan intézkedése is volt már a magyar kormánynak, amely kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után – értesült a Világgazdaság névtelenséget kérÕ, az Európai Bizottsághoz közel álló forrásból. Bár hivatalos információt Brüsszel nem adhat ki a hasonló ügyekrÕl, úgy tudjuk, hogy több különadót is vizsgálat alá vonhatnak.-->