A Bloomberg „Nap grafikonja” rámutat, hogy az átlagos kamat a frankban denominált hiteleknél elválik a magyarországi és a lengyelországi adósoknál: a frankalapú hitelek kamata növekedett Magyarországon, míg Lengyelországban csökkent.
A hitelfelvevők szenvednek a svájci frank erősödésétől, amely 50 százalékkal értékelődött fel a lengyel zlotyval és a forinttal szemben 2008 közepe óta; ez emeli a havi hiteltörlesztéseket.
A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor arra „kényszeríti” a hitelezőket, hogy nyeljék le az átváltási árfolyamból adódó veszteséget azáltal, hogy több mint 20 százalékkal a piaci árazás alatt végtörleszthetnek a hitelfelvevők. A probléma kevésbé „sürgető” Lengyelországban, ahol a hitelezők követték a csökkenő svájci bankközi kamatokat, miközben a magyar bankok „szabadon” határozták meg a hitelfelvételi költségeket.
„A magyar bankok meg tudták tenni, hogy emeljék a jelzálogfedezett frankhitelek kamatát, kompenzálva az emelkedő swap-költségeket és a hitelkockázatot” – mondta Timothy Crowley, az ING londoni elemzője. Lengyelországban a svájci kamatláb 2008-ban történt összeomlása áldás, amely nagyban ellensúlyozta a lengyel zloty gyengülését – hangsúlyozta a közgazdásza.
A magyar jelzáloghitelek körülbelül 60 százaléka svájci frankban denominált, míg Lengyelországban ez az arány 56 százalék, írja a Bloomberg az országok központi bankjainak adataira hivatkozva.
A lapunknak név nélkül nyilatkozó szakértő furcsának találja, hogy ilyen jelentős a kamatkülönbség. „400 bázispontos különbség nincs a magyar és a lengyel kockázatok között” – mondta egy vezető közgazdász a Világgazdaság Online-nak.
