Kopits György hangsúlyozta: ezt az intézményrendszert kell hozzáigazítani az adott ország sajátosságaihoz, és a politikában is konszenzusnak kell lennie a fő kérdésekben. Hozzáfűzte: fontos kitűzni egy inflációs célt, és ehhez igazítani a például a bér- és a fiskális politikát....
A makroprudenciális felügyelet biztosítására Kopits György szerint nem szükséges új intézményt, hatóságot létrehozni, annak ellátására a központi bankok is alkalmasak. Hangsúlyozta, hogy egy átfogó, jól kialakított fiskális és monetáris intézményrendszer jelentősen hozzájárul a stabilitáshoz, és a gazdasági növekedéshez.
Kopits György szerint ugyancsak elengedhetetlen az átláthatóság, amely a demokratikus társadalom alapja, és különösen azokban az országokban, amelyek iránt gyenge a piaci bizalom szükség van a kormányzatot, a közpénzeket felügyelő valamilyen hatóságra is.
Magyarország számára az utóbbi 10 év - beleértve az utóbbi bő egy évet is - "elveszett évtized" volt - jelentette ki Kopits György. Bár Magyarország jól startolt az Európai Unióhoz való csatlakozás után, mostanra az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) tekintetében utolérték olyan kelet-közép-európai tagállamok - például Észtország vagy Szlovákia - amelyek jóval alacsonyabb fejlettségi szintről indultak, emellett Magyarországon a túlterjeszkedő költségvetési politika eredményeként jelentősen nőtt az államadósság.
A kormány "különutas", Kopits György szerint kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája sebezhetővé tette Magyarországot, csökkent az ország politikai szavahihetősége - vélekedett. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magas lakossági eladósodottság miatt a magyar bankszektor sokkal érzékenyebben reagál a nyugat-európai pénzügyi változásokra.
