BUX 43,034.16
-1.44%
BUMIX 3,795.71
-0.34%
CETOP20 1,861.71
-1.18%
OTP 8,976
-4.08%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.53%
-0.57%
0.00%
ZWACK 17,500
0.00%
-3.80%
ANY 1,560
-0.32%
RABA 1,130
+0.89%
+0.48%
-0.62%
0.00%
-0.47%
+0.66%
+2.15%
-0.89%
0.00%
-0.49%
OTT1 149.2
0.00%
-1.80%
MOL 2,886
0.00%
DELTA 38.85
+0.39%
ALTEO 2,950
0.00%
0.00%
-1.87%
0.00%
+1.79%
-0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.52%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
-3.80%
+2.54%
+0.25%
+9.56%
+0.76%
-1.82%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Ravasz alkut kínál Peking

Bár Kína elvileg hajlandó újabb eurómilliárdokat tolni a lassan lángba boruló eurózónába, cserébe könnyített hozzáférést követel az EU piacaihoz. A görög csődöt a piacok már szinte teljesen biztosra veszik.

Komoly árat kér Kína cserébe azért, hogy pénzügyi injekciókkal segítse kilábalni a válságból az eurózónát és az Egyesült Államokat – erről árulkodnak azok a bejelentések, amelyeket Ven Csia-pao tett a helyi Talien városában tartott világgazdasági fórumon.

A kínai miniszterelnök egyrészt elvárja az öreg kontinenstől, hogy az végre ismerje el piacgazdaságként a távol-keleti országot – reményei szerint ebben a kérdésben már a soron következő, október 25-i EU–Kína csúcson sikerül áttörést elérni. Az elismerésnek nemcsak szimbolikus, hanem gyakorlati jelentősége is van, mivel általa több kereskedelmi akadály is leomlana, azaz Kína az eddiginél szabadabban exportálhatná termékeit Európába. Például ha az európai hatóságok a túl alacsony árak miatt büntetővámot vetnek ki egy kínai cégre, akkor az jelen állás szerint minden, a szektorban érdekelt ottani cégre vonatkozik, éppen a piacgazdaságként való elismertség hiánya miatt.

Az Egyesült Államoktól szintén azt kéri a kommunista kormány, hogy könnyítse meg a hozzáférést piacaihoz. Ha például a kínai vállalatok az eddiginél szabadabban fektethetnének be amerikai cégekbe, az az ottani gazdaságnak új munkahelyeket jelenthetne – érvelt a kormányfő, aki a csúcstechnológiájú kínai áruk exportjára vonatkozó korlátozásokat is eltöröltetné Washingtonnal.

Mindezekért cserébe Kína elvileg hatalmas összegekkel „támogathatja” meg az európai vagy a tengerentúli piacokat, hiszen mintegy 3200 milliárd dollár értékű devizatartalékkal rendelkezik. Hogy ebből mennyit fordít majd például a súlyosan eladósodott euróövezeti országok kötvényeinek vásárlására, arról nem szólt a miniszterelnök. Bár Peking már korábban is jelezte ezen szándékát, és saját bevallása szerint több milliárd dollárt invesztált euróövezeti papírokba, pontos számok nem ismertek. Emellett a többi feltörekvő ország, Oroszország, Brazília és India fontolgatja, hogy ily módon nyújt „segítő kezet” az eurózónának – erről a jövő heti csúcstalálkozójukon egyeztethetnek.

Minderre égető szüksége lenne az egyre több sebből vérző övezetnek. A görög állampapírpiac teljesen elszállt – a kétéves kötvények hozama 75 százalék felett is járt –, a piacok pedig már 98 százalékos valószínűséggel árazzák Athén fizetésképtelenségét. Angela Merkel német kancellár ennek ellenére ismételten jelezte: mindent meg fognak tenni a rendezetlen görög csőd bekövetkezése ellen, az ugyanis a félelmek szerint dominóhatással járna az eurózónában. Eközben az európai bankrendszerre is egyre nagyobb nyomás nehezedik: a Bloomberg szerint a kontinens bankjai már egymásnak is egyre kevésbé mernek hitelezni, a pénzügyi intézmények által lekötött betétállomány apad, az amerikai pénzalapok pedig leépítik kitettségeiket a német, francia és spanyol bankokban.

Százmilliárdos olasz megszorítás

Elfogadta az olasz képviselőház tegnap délután a kabinet második, többször módosított megszorító csomagját, és ezzel egyúttal további bizalmáról biztosította a Berlusconi-kormányt. Ennek keretében például húszról 21 százalékra növekszik az áfa, az évi 300 ezer eurónál többet keresőkre pedig háromszázalékos különadót vetnek ki. A csomagnak a szenátus már múlt héten zöld utat adott. A kabinet július elején már keresztülvitt egy 48 milliárd eurós intézkedéstervet, így a mostani, mintegy 54 milliárdos csomaggal már több mint 100 milliárd eurót tesz ki a teljes takarékossági csomag.



A hitelminősítő indoklása szerint a Görögországban jelentős érdekeltségekkel rendelkező pénzintézeteket igencsak megterhelheti, ha a hellének valóban csődbe mennek. A francia bankok egyrészt nagy mennyiségű görög állampapírt birtokolnak, másrészt leánycégeiken keresztül sok hitelt juttattak ottani vállalatoknak.

A Crédit Agricole görög leányvállalata az Emporiki, míg a Société Générale-nak a General Bank of Greece-ben van jelentős érdekeltsége. A két pénzintézet részvényei július eleje óta mintegy ötven, illetve hatvan százalékot veszítettek korábbi értékükből. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek