Barroso: Mi már ’98-ban megmondtuk, hogy Athén nem való közénk
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJuncker több mint 60 százalékos adósságcsökkentést tart elképzelhetőnek Görögország részére, de a lap által brutálisnak nevezett mértékű leírás szerinte nem lenne elég; el kell érni, hogy a görög válság nem jelentsen fertőzésveszélyt az eurózóna egészére nézve. Hogy pontosan mekkora adósság elengedés jöhet szóba Athén számára, arról nem nyilatkozott Juncker, de megerősítette, hogy minimum az állomány 50-60 százalékáról van szó - írja az FTD.
Ezzel az eurócsoport vezetője csatlakozott Angela Merkel álláspontjához, a német kancellár a hétvégi, Nicolas Sarkozyvel tartandó találkozója előtt szintén szorgalmazta az adósságleírás elfogadását. Franciaország mindamellett továbbra is szkeptikus az adósságleírást tekintve, mivel a francia bankok igen jelentős görög kitettséggel rendelkeznek.
José Manuel Barroso egyébként a Bild című lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Görögország eurózónába való felvétele a tagállamok politikai döntése volt, amelyet a Bizottság tájékoztatása ellenében hoztak meg. Barroso leszögezte: a szervezet már 1998-ban leszögezte, hogy Athén nem teljesíti az eurózónába történő felvétel kritériumait, de a tagállamok nyomást gyakoroltak a tagfelvétel érdekében. Barroso és az Európai Tanács elnöke, Herman van Rompuy közös levélben erősítette meg az EU elkötelezettségét a válság megoldására, az uniós vezetők legközelebb november harmadikán Cannes-ban a G20 ülésén vitatják meg a helyzetet.
