A törvénykönyvhöz több mint 300 javaslat érkezett, ezek jelentős része be is került a javaslatba. Az új szabályozás segíthet abban, hogy 2020-ra legálisan egymillióval többen dolgozzanak Magyarországon.
 
A törvényjavaslatban szerepel a munkavállalói biztosíték intézménye, amely csak azokat érinti, akik munkakörük ellátása során pénzt, értéket kezelnek, vagy az ilyen tevékenységet közvetlenül ellenőrzik. A biztosíték letétele nem a munkáltató egyoldalú döntésétől függ, erről a munkavállalóval szerződésben meg kell állapodniuk.
 
A munkavállalói „óvadék” nem újdonság, a gyakorlatban ma is létezik és a bírói gyakorlat jogszerűnek ismeri el. A Legfelsőbb Bíróság korábban kimondta: munkaviszony keretében is helye van biztosítékadásra vonatkozó megállapodásnak. A gyakorlatban el is terjedtek az ilyen megállapodások. Ezt a jelenséget igyekszik a Munka Törvénykönyve a munkavállaló számára is garanciákat biztosító, szabályozott keretek közé szorítani.
 
A munkavállalói biztosíték már a Munka Törvénykönyve júliusban nyilvánosságra hozott konzultációs tervezetében is szerepelt, és az azóta lebonyolított számos személyes egyeztetés egyikén sem kifogásolták a szakszervezetek. Sőt, korábban a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) egyik vezetője még úgy vélekedett, pénztárhiány esetén szerencsésebb, ha az érintettel megfizettetik a kárt, mintha elbocsátanák.