Eddig csak Finnország kötött korábban egy előzetes megállapodást Görögországgal, amit azonban erősen ellenzett a többi euróövezeti ország. Most viszont a finn kormány közleménye szerint ez a lehetőség elvben valamennyi euróövezeti állam részére fennáll.
A finnek által kért görög biztosíték semmi másról nem szól, mint az eurózóna alapelvének számító pénzügyi felelősségvállalás védelméről - mondta az ország EU-s ügyekkel foglalkozó minisztere még augusztus végén, a viták idején. Azt azonban elismerte, hogy a finn eurószkeptikusok közrejátszottak az ajánlat alakításában.
A - többek között a legutóbbi választásokon 20 százalékot szerzett Igazi Finnek által gerjesztett - eurószkeptikus hangulatnak azonban nagy szerepe volt abban, hogy a kormánykoalíció tagjai ígéretet tettek arra: csak biztosítékok fejében utalnak segélyt Görögországnak. Csakhogy a finnek kérése láncreakciót gerjesztett és később Ausztria, Málta, Hollandia, Szlovákia és Szlovénia is biztosítékokat követelt a mediterrán országtól.
Athén két hónapja jelentette be, hogy a július 21-i euróövezeti csúcstalálkozón született elvi megállapodásnak megfelelően döntés született Finnországgal a pénzügyi segélyért cserébe lekötendő biztosítékról. Ennek értelmében Görögország 500 millió eurót helyez el egy letéti számlára, az összeget Finnország a legjobb osztályzatú államkötvényekbe fekteti 25 évig. A tőke és az ennyi idő alatt felhalmozott kamat összege megfelel a görög hitelcsomaghoz való hozzájárulás összegének, azaz 1,6-1,8 milliárd eurónak.
