Magyar gazdaság

Több pénz hulladékhasznosításra

A környezetvédelmi termékdíjakból befolyó költségvetési bevételbÕl több mint 20 milliárd forintot forgatna vissza jövÕre a szelektív hulladékgyÛjtés és hulladékhasznosítás támogatására a szeptember 1-jén megalapított Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség – mondta Vámosi Oszkár, a százszázalékos állami tulajdonban lévÕ szervezet ügyvezetÕje.


– Számos vitát váltott ki az

a döntés, hogy 2012-tÕl állami kézbe kerül a termékdíjas termékekbÕl képzÕdÕ hulladékok kezelésének koordinálása Magyarországon. De nyer-e ezen a környezetvédelem?

– Igen, ugyanis az eddiginél

lényegesen több pénz juthat a szelektív hulladékgyÛjtés és

-hasznosítás támogatására. A termékdíjköteles termékek gyártói és forgalmazói eddig maguk gondoskodtak hasznosítási kötelezettségeik teljesítésérÕl, koordináló szervezeteket hozva létre erre a célra, s ezzel egyúttal mentességet szerezve a termékdíj fizetése alól. A piaci alapokon mÛködÕ, közel két tucat koordináló szervezet tavaly és az idén mintegy 10 milliárd forintot fordított hulladékkezelésre. Ezzel szemben a díjfizetés alóli mentesség megszüntetése, a díjak átalakítása, valamint a koordinálás állami kézbe vételének eredményeképpen jövÕre legalább 20 milliárd forint, azaz a jelenlegi összeg duplája juthat erre a fontos területre. Az ezzel kapcsolatos feladatokat az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) látja el, alapító okiratát szeptember 1-jén írták alá. A szervezet frissen felvett munkatársai már gÕzerÕvel dolgoznak azon, hogy a finanszírozás folyamatos legyen, s az átmenetet sikerüljön zökkenÕmentesen lebonyolítani.


– Eddigi pályája alapvetÕen a magánszférához köti. Gondolja, hogy az állam hatékonyabb lehet a hulladékkezelés szervezésében, mint a magánkézben lévÕ koordináló szervezetek?

– Az állam hosszú évekig nem volt jelen közvetlenül a hulladékgazdálkodás területén, ám olyan közcélokról van szó, amelyek teljesítésébÕl valójában nem vonhatja ki magát. Megítélésem szerint mindenképpen meg kell erÕsíteni ezen a területen az állami szerepvállalást, miközben a gyakorlati munkában természetesen hasznosak lesznek a magánszférában szerzett tapasztalatok. Így a rugalmasság, a gyors reagálóképesség és az erÕforrások hatékony hasznosításának a szempontjait az állami koordinálású hulladékgazdálkodási rendszerben is érvényesíteni kívánom, egyúttal számítok a korábban a koordináló szervezeteknél dolgozó szakemberek tudására is, akik közül sokan már nálunk dolgoznak.


– Miként fogják a forrásokat szétosztani?

– A nyáron elfogadott új termékdíjtörvény lehetÕséget biztosít arra, hogy a települési közszolgáltató vállalatokkal közvetlenül kössünk megállapodásokat, ha pedig ez valamilyen okból formailag nem lesz lehetséges, akkor a lehetÕ legegyszerÛbb pályázati formát kívánjuk alkalmazni erre a célra. Ezzel szemben az ipari-kereskedelmi szférában tevékenykedÕ hulladékbegyÛjtÕ vállalatoknak, valamint a hasznosító cégeknek biztos, hogy pályázniuk kell; a törvény is rögzíti, hogy közbeszerzési pályázat útján juthatnak majd szolgáltatásmegrendeléshez az OHÜ-tÕl. A cél mindkét csoport esetén az, hogy lehetÕleg december 31. elÕtt megkössük azokat a megállapodásokat, amelyek alapján január 1-jétÕl a kedvezményezettek támogatásban részesülhetnek a szelektíven begyÛjtött és hasznosított hulladék mennyisége után. Azt, hogy jövÕre mely hulladékfajtákból mekkora mennyiséget szeretnénk begyÛjtetni és hasznosíttatni, az országos gyÛjtési

és hasznosítási terv fogja tartalmazni, amely várhatóan még a hónap közepe elÕtt nyilvánosságra kerül. Ezt követÕen pedig nagyon gyorsan elindulhat a pályáztatás is.


– Nem döntheti-e romba a terveket egy esetleges költségvetési zárolás?

– A környezetvédelemért is felelÕs Vidékfejlesztési Minisztérium igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy kellÕ jogszabályi garanciák legyenek arra, hogy ne lehessen a hulladékgazdálkodásra szánt forrásokat más területekre elvonni, egy esetleges költségvetési megszorítás esetén sem.


– A termékdíjat fizetÕ vállalatok körében eközben egyszerre okoz bizonytalanságot az új rendszerre való áttérés, s az, hogy a hírek szerint még az év vége elÕtt ismét módosulhat a termékdíjtörvény.

– A törvény elÕkészítése során fontos szempont volt, hogy mérséklÕdjenek az érintett cégek termékdíjakkal kapcsolatos adminisztratív terhei. Szerettük volna elérni, hogy a kötelezett vállalatok száma is csökkenjen. Így a parlamenti vita során sikerült belefoglalni egy olyan passzust a jogszabálytervezetbe, amelynek értelmében a csomagolási termékdíjat 2012-tÕl nem a csomagolást végzÕ vállalatoknak (például üdítÕitalt gyártó cégeknek), hanem a – jóval kisebb létszámot képviselÕ – csomagolóeszköz-gyártó, -forgalmazó vállalatoknak kell fizetni. Csakhogy ezt a módosítást már nem sikerült következetesen végigvezetni az egész jogszabályon, ezért az év végéig valóban szükség van a törvény átfésülésére és technikai jellegÛ módosítására. Ugyanakkor a terveink szerint az ezzel kapcsolatos módosító javaslat még októberben az OrszággyÛlés elé kerülhet, s hamarosan nyilvánosságra kerülhet a törvény végrehajtási rendeletének a tervezete is.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek