BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elemző: A forint gyengülése miatt tovább nőhet az infláció

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Októberben 0,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak havi összehasonlításban és 3,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

Elemzők 3,4-3,8 százalék közötti éves adatot vártak októberre. Szeptemberben és augusztusban egyaránt 3,6 százalék volt a fogyasztói árak emelkedésének 12 havi üteme, míg havi bázison 0,1 százalékos csökkenést mért a KSH. Az idén az első tíz hónapban átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2010 azonos időszakában.

A maginfláció októberben 0,3 százalék volt, 12 havi összehasonlításban 3 százalék. A nyugdíjas fogyasztó kosárra számított infláció 4,1 százalék volt éves bázison, havi szinten pedig 0,7 százalék.

„A következő hónapokban ellentétes hatások érik a fogyasztói árakat. A belső kereslet hiánya továbbra is enyhítheti az inflációt, az élelmiszerárak növekedési üteme pedig a tavaly év végi magas bázis miatt jelentősen mérséklődni fog. Ezzel szemben a gázár kompenzáció megszűnése, a népegészségügyi termékadó bevezetése, valamint a jövedéki adók emelése felfelé hatnak az inflációra” – mutat rá Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. Hozzátette: A forint gyengülése szintén magasabb inflációt eredményezhet, ami fokozatosan jelenhet meg az inflációban, amennyiben a forint gyengülése tartósnak ígérkezik.

„Ezért az év végére 4,1%-ra emelkedhet az infláció, az éves átlag 3,9% lehet. A jövő év elején jelentős emelkedést okoz az áfa felső kulcsának emelése, bár feltehetően nem kerül teljesen át a fogyasztói árindexbe. Így 2012 elején 5%-ra ugorhat az infláció, azonban az év során fokozatosan enyhülhet, így a jövő évi átlagos infláció 4,6% lehet” – vélekedett az elemző. Úgy látja, ezen hatások kiesésével 2013 második negyedévében elérhetővé válhat a 3% inflációs cél elérése.

„Ennek ellenére az MNB továbbra sem csökkentheti az alapkamatot, elsősorban a pénzügyi stabilitási kockázatok miatt, másodsorban amiatt, hogy megvárja a jövő évi adóemelések esetleges másodkörös hatását az inflációs várakozások alakulásában. Az előbbi okok miatt a piaci turbulenciák fokozódása esetén az MNB akár kamatemelésre is kényszerülhet” – írta Suppan.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.