Számos szakember szerint a bajba került euróövezeti tagállamok csak abban az esetben vészelhetik át a válságot, ha a baltiakhoz hasonló kemény döntéseket hoznak, és szigorúan végigviszik azok végrehajtását is. Miközben a válság kitörése utáni évben, 2009-ben mindhárom balti állam két számjegyű GDP-csökkenést volt kénytelen elkönyvelni, a legfrissebb előrejelzések szerint 3,5 százalékos átlagos bővülés várható az idén a térségben, és folyamatosan nő a fogyasztói bizalom.
A helyenként drasztikus megszorító intézkedések mellett nagy szerepet játszott egyes esetekben az állami vállalatok ügyes kezelése is – mutat rá a Reuters elemzése.
A balti országok vezetői ügyesen facsartak ki nagyobb nyereséget a köztulajdonban lévő vállalatokból. Ezek a jövedelmek a költségvetési mérlegek feledésbe merült egyensúlyt javító tételei – fogalmazott az UBS európai részlegének vezető közgazdásza, Stephane Deo. A politikusokból a pénzügyi problémák általában reflexszerűen váltják ki az állami értékesítésének ötletét, de valójában korántsem ez az egyetlen dolog, amit tehetnek – szögezte le a szakember.
Különösen jó példa a litván állami cégek hatékonyabbá tétele. Vilnius a nagyobb átláthatóság érdekében profi menedzsereket ültetett a vállalatok igazgatóságába, ez egyébként a tulajdonosi és az irányítási feladatok szétválasztása felé tett első lépésként is szolgált egyben. Rimantas Zylius litván gazdasági miniszter tervei értelmében 2012-ben az idei hatszorosára emelkednek az állami vállalatok részvényei után járó osztalékok. Ez pedig nem kis mértékben hozzájárulhat a jövőre előirányzott 2,8 százalékos deficitcél tartásához is.
Külföldi piacvadászatra indultak a helyi cégek
Az euróövezeti és a globális válság keltette zavarok ellenére is komoly terjeszkedési kedvről tesznek tanúbizonyságot a három balti állam cégei. Egy a Soranien tanácsadó cég és a vezető lett, észt és litván üzleti lapok által közösen készített felmérés tanúsága szerint a megkérdezett vállalatok fele fontolgat valamilyen felvásárlást a régióban, ötödüknek pedig egészen konkrét tervei vannak a terjeszkedésre vonatkozóan. Ezzel szemben csupán a válaszadók negyedében merült fel, hogy eladja cégét.A tanulmányból az is kiderül, hogy az észt cégek a legambiciózusabbak a külföldi terjeszkedés tekintetében, míg a lettek és litvánok inkább hazai terepen hajtanának végre felvásárlásokat.
A tanulmányból az is kiderül, hogy az észt cégek a legambiciózusabbak a külföldi terjeszkedés tekintetében, míg a lettek és litvánok inkább hazai terepen hajtanának végre felvásárlásokat. -->
