Jövőre kevesebből élünk majd

A vizsgált időszakban 32 ezerrel többen dolgoztak a vállalkozási szektorban, mint egy évvel korábban, teljes munkaidőben 210100 forint volt a bruttó átlagkereset. Az átlagos – családi kedvezmény nélküli – nettó kereset 139400 forint volt. A fizikai dolgozók nettó átlaga 99200, míg a szellemi foglalkozásúak nettója 180700 forint volt. A foglalkoztatotti létszám növekedésének oka részben a közmunka volt. „Az idén eddig több mint negyedmillió ember jutott foglalkozási lehetőséghez a közmunkaprogramokban” – közölte Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára pénteken. Az önkormányzatok és cégek közreműködésével 68 ezren kaptak 8 órás munkát, míg 180 ezren rövidebb idejű, 4 órás alkalmazáshoz jutottak, továbbá ötezer embert vállalkozások alkalmaztak.

A közfoglalkoztatottak teljes értékű munkavállalóként szerepelnek a statisztikákban, az állami szférában pedig teljes körű a felmérés – tájékoztatta lapunkat a KSH. E szerint az első kilenc hónap mutatójában, amely szerint 58 ezer közfoglalkoztatott volt, a részmunkaidősök is egészként szerepelnek, ugyanakkor ha valaki csak például három hónapig volt alkalmazásban, akkor csak egyharmadként vették számba. Az adóváltozások miatt a nettó keresetek az inflációt meghaladó mértékben nőttek, de ez a következő évben változik – nyilatkozta a Világgazdaságnak Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető elemzője hozzátette: a szeptember és az október általában nem hoz jelentős változásokat a keresetek alakulásában. A kérdés az, mi történik majd az év végi bónuszokkal, és hogyan alakulnak a jövő évi keresetek az alacsony szintű lakossági fogyasztás, a romló exportkilátások, a növekvő adóterhek mellett. „Összességében a reálkeresetek csökkenésére számítunk a fogyasztás további zsugorodásával együtt” – tette hozzá.