Nem várt fordulat történt tegnap délután az utóbbi napokban tovább súlyosbodó görög adósságválság ügyében. Jeórjiosz Papandreu ugyanis bejelentette: nem ragaszkodik ahhoz, hogy pár nappal ezelőtti javaslatának megfelelően népszavazást tartsanak az Athénnak nyújtandó nemzetközi mentőcsomagról. A kormányfő álláspontjának megváltozását az okozta, hogy a fő ellenzéki párt, a közvélemény-kutatásokat magasan vezető Új Demokrácia hirtelen módosította korábbi, a mentőcsomagot ellenző álláspontját.
Antonisz Szamarasz ellenzéki vezető tegnap a miniszterelnök bejelentése előtt azt közölte, hogy a parlamentnek el kell fogadnia a mentőcsomagban foglalt megszorításokat. Szerinte a népszavazást nem szabad megtartani, átmeneti kormányt kell alakítani, majd pedig előre hozott választásokat kell kiírni. A konzervatív párt a tegnapi hírek szerint hajlik arra, hogy átmeneti időre közösen vezesse az országot a szocialistákkal. A kormány szóvivője erre közölte: a kabinet készen áll arra, hogy tárgyaljon az Új Demokráciával a válság rendezése érdekében.
Mindamellett egy névtelenséget kérő miniszter a Reutersnak azt mondta, Papandreu addig nem hajlandó lemondani, amíg nem fejeződnek be az Új Demokráciával folytatott tárgyalások. A kormányfő által kezdeményezett bizalmatlansági szavazást is megtartják ma a parlamentben.
Az Új Demokrácia pálfordulásában valószínűleg szerepet játszott, hogy Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök félreérthetetlen figyelmeztetéseket küldött a görög politikai elitnek a cannes-i G20-tanácskozás előestéjén. Sarkozy szerint ha a görögök nem tartják magukat az EU-csúcson kötött egyezséghez, akkor „egyetlen centet sem fognak kapni” – sem Európától, sem az IMF-től.
Lapzártánkkor az egyik valószínű forgatókönyvnek az tűnt, hogy az ország kormányzását átmeneti időre egy nemzeti egységkormány veszi át. Ennek legfontosabb feladata az lenne, hogy elfogadtassa a parlamenttel a közelmúltbeli EU-csúcs Görögországot érintő döntéseit, ezen belül a második mentőcsomag fejében vállalt újabb megszorításokat. Ezáltal Görögország hozzájuthatna a nemzetközi közösség forrásaihoz, elkerülné a rendezetlen, totális csődöt, és így az eurózóna is megmenekülne annak pusztítónak vélt hatásától.
A népszavazási javaslatával merészet húzó Papandreu helyzete tegnap délelőtt fordult rosszra, amikor sorra fordítottak neki hátat miniszterei és a párttársai. Elsőként Evangelosz Venizelosz pénzügyminiszter üzent főnökének, mondván: az ország helye az eurózónában van, ezt pedig nem lehet egy referendumtól függővé tenni. Nem sokkal később csatlakozott hozzá Kosztasz Szkandalidisz mezőgazdasági miniszter, aki értelmetlennek nevezte a népszavazást, Mihalisz Chriszochoidisz gazdasági miniszter pedig egyenesen annak megakadályozására szólított fel. Kora délután már nyílt lázadásig fajult a helyzet: egy mintegy harmincfős, kormánypárti és ellenzéki képviselőkből álló csoport ugyanis új kormány megalakítását követelte, amelynek a lehető leghamarabb elő kellene készíteni az új választások kiírását.
Rekordszinten az olasz kötvényhozamok
Görögország mellett már Olaszországért is komolyan aggódhatnak az euróövezeti vezetők, az eurózóna harmadik legnagyobb tagállama ugyanis csak egyre drágábban tudja refinanszírozni magát a tőkepiacokon. Tegnap a tízéves olasz államkötvény 6,34 százalékra emelkedett, ez a legmagasabb érték az ország euróövezeti tagsága óta. Elemzők szerint ha tartósan hat százalék felett lesz a mutató, azt nem képes elviselni a 120 százalékos államadósságot cipelő olasz államháztartás.A piaci nyomás annak ellenére nőtt rekordszintre, hogy Silvio Berlusconi kormányfő az idén két megszorító csomagot már átvitt a parlamenten, a szerda éjjeli kormányülésen pedig újabb megszorító intézkedésekről döntöttek. Így a jövőben könnyebb lesz elbocsátani az állami alkalmazottakat, évente ötmilliárd euró értékben kell privatizálni állami ingatlanokat, az ország szegényebb, déli részében működő cégek pedig adókönnyítésre számíthatnak új munkahelyek teremtéséért cserébe.
Silvio Berlusconi egyre szorultabb helyzetbe kerül: népszerűségi mutatója 22 százalékon áll, ráadásul éleződik ellentéte pénzügyminiszterével. Giulio Tremonti állítólag azt vágta oda Berlusconinak, hogy csak a lemondásával kerülhet ki az ország az eurókrízis frontvonalából. Berlusconi a tegnapi cannes-i G20-csúcson szűk körben egyeztetett a német, a francia és a spanyol államfővel, valamint uniós vezetőkkel.
a miniszterelnök ejti a referendum ötletét.
Wéber Balázs – Tar Gábor Rekordszinten az olasz kötvényhozamok Görögország mellett már Olaszországért is komolyan aggódhatnak az euróövezeti vezetők, az eurózóna harmadik legnagyobb tagállama ugyanis csak egyre drágábban tudja refinanszírozni magát a tőkepiacokon. Tegnap a tízéves olasz államkötvény 6,34 százalékra emelkedett, ez a legmagasabb érték az ország euróövezeti tagsága óta. Elemzők szerint ha tartósan hat százalék felett lesz a mutató, azt nem képes elviselni a 120 százalékos államadósságot cipelő olasz államháztartás.
A piaci nyomás annak ellenére nőtt rekordszintre, hogy Silvio Berlusconi kormányfő az idén két megszorító csomagot már átvitt a parlamenten, a szerda éjjeli kormányülésen pedig újabb megszorító intézkedésekről döntöttek. Így a jövőben könnyebb lesz elbocsátani az állami alkalmazottakat, évente ötmilliárd euró értékben kell privatizálni állami ingatlanokat, az ország szegényebb, déli részében működő cégek pedig adókönnyítésre számíthatnak új munkahelyek teremtéséért cserébe.
Silvio Berlusconi egyre szorultabb helyzetbe kerül: népszerűségi mutatója 22 százalékon áll, ráadásul éleződik ellentéte pénzügyminiszterével. Giulio Tremonti állítólag azt vágta oda Berlusconinak, hogy csak a lemondásával kerülhet ki az ország az eurókrízis frontvonalából. Berlusconi a tegnapi cannes-i G20-csúcson szűk körben egyeztetett a német, a francia és a spanyol államfővel, valamint uniós vezetőkkel. -->
